Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
A KÖZTÁRSASÁG MEGTEREMTÉSE MAGYARORSZÁGON <I946> 181 folytatja : ,,E tekintetben vitának már nincs helye. Sokkal inkább érdekes az, hogy a fennálló kormányt a jelenleg kormányon kívül álló demokrata csoportok1 8 két képviselőjével kibővítsék."1 9 Az imperialista befolyás biztosítása érdekében fontosabbnak és célravezetőbbnek találták a politikai életben még szerepet játszó burzsoá csoportok támogatását, különösen nálunk, ahol ezek ebben az időben benn is voltak a kormányban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmit sem tettek a köztársaság törvénybeiktatásának megakadályozására : ami nem volt túl kockázatos és nem kívánt nagyobb erőfeszítést, azt magyarországi híveiken, elsősorban a jobboldali kisgazdapárti politikusokon és a klerikális reakción keresztül megtették az államformaváltozás törvénybeiktatásának meggátlására. Az angol és amerikai imperial sták támogatták mind a kisgazdapárti összeesküvők, mind a Mindszenty-vezette klerikális reakció Habsburg-restaurációs törekvéseit, még ha komolyan nem számítottak is ezek megvalósulására és ezzel egyidőben másirányú terveket is támogattak. Azért segítették ezeket az elemeket, mert segítéttek minden olyan mozgalmat és törekvést, amellyel — úgy gondolták — gyengíthetik a népi demokratikus rendszert, mert szerettek több vasat tartani a tűzben, hiszen tapasztalatból ismerniök kellett valamennyi tervük ingatagságát, megvalósításuk nehézségeit. A kisgazdapárti összeesküvők peréből ismeretes, hogy a kormányban résztvevő ellenséges osztályerőknek, a kisgazdapárti és egyéb jobboldalnak már 1946 végétől kezdve kidolgozott tervük volt a munkásosztálynak és pártjának, a Kommunista Pártnak a hatalomból való kiszorítására, a népi demokratikus fejlődés megakadályozására, a régi rendszer visszaállítására. Amikor ezek az erők 1945 őszén, az 1945-ös választásokkal kapcsolatban sikertelenül tettek kísérletet a Kommunista Pártnak a kormányból való kiszorítására, azt a taktikát kezdték követni, amit az összeesküvés egyik résztvevője így fogalmazott meg : „Ennek a stratégiának alapvető tétele az a meglátásunk volt, hogy a hatalom megszerzésére irányuló törekvéseink csak a megszálló szovjet csapatok kivonulása után válthatók valóra és ezért egy bizonyos halogató taktikát követtünk."2 0 Ennek lényege a következő volt : minden területen tartani az addigi pozíciókat, nem engedni a baloldal követeléseinek és ahol lehet, erősíteni is.2 1 Ehhez a taktikához tartozott az is, hogy a régi rend visszaállítására készülő erők az államforma terén is az akkori el nem döntött, bizonytalan állapotot akarták fenntartani, hiszen tudták, hogy az adott körülmények között számukra kedvező irányban iigysem dönthetik el a kérdést. Emellett, mint már szó volt róla, az ebben a kérdésben meglevő bizonytalanság az általános bizonytalanságot erősítette és a reakciós erők malmára hajtotta a vizet. Amint az összeesküvők feletti népbírósági ítélet indokolása megállapítja, „a Hetes Bizottság (az összeesküvés illegális vezetőszerve) annak idején már ennek a demokratikus államrendnek és köztársaságnak törvénybeiktatással való megalkotását is megakadályozni törekedett".2 2 A kisgazdapárti összeesküvők távolabbi terve a Habsburg-monarchia visszaállítása volt, összhangban a Kisgazdapártnak az egész ellenforradalmi korszak alatt 18 Ti. az ellenforradalmár ún. „ellenzékiek". 19 Idézi MTI 1945. dec. 29., 25. kiad. 20 Fehérkönyv 56. 1. 21 Lásd uo. 43. 1. 22 Uo. 17. 1.
