Századok – 1956
TANULMÁNYOK - S. Vincze Edit: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenysége a kilencvenes években 126
A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTIMEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE . 159 A harcos munkásmozgalom letompítása mellett a pártvezetőség főfeladatul a parasztmozgalmak vezetésének az eddiginél sokkal erőteljesebb kézbevételét tűzte ki. Erre az alkalmat a »Független Szocialista Párt« megalakítása teremtette meg. 1897. szeptember 8—10-ig tartotta a párt alakuló kongresszusát Cegléden. A szociáldemokrata párt elutasító magatartása következtében egyre töBben csatlakoztak Várkonyi zászlajához : az alakuló kongresszuson 123 helységből 239 küldött jelent meg, legtöbben a Viharsarokból és Szeged környékéről. A »Független Szocialista Párthoz« sokan csatlakoztak a magyarországi nemzetiségi parasztság közül is. A szociáldemokrata párttól függetlenül alakult új párt nevében is elvetette a »szociáldemokrata« elnevezést. Már akkor meglátszott, hogy az új párt letért a marxizmus talajáról, s az anarchizmus hatása alá került. Az anarchizmusnak már voltak hagyományai a magyarországi munkásmozgalom történetében : az opportunizmus elleni harc most másodízben sodorta az ellenzéket az anarchizmus karjaiba. »Az anarchizmus meglehetősen gyakran volt mintegy büntetés a munkásmozgalom opportunista bűneiért«* — mondotta Lenin, s tanítása szószerint érvényes a magyarországi munkásmozgalomra is. A párt alakuló kongresszusán elfogadott »Elvi Nyilatkozat« a mozgalom végcélját így határozza-meg: »A mai gazdasági rendszer megváltoztatásánál a szabadságot, a vagyon-' s munka-egyenlőséget biztosító uralomnélküliségre fog törekedni munkásszövetség létesítésével.« Várkonyi és hívei úgy vélték, hogy az államot, s vele együtt a tőkés rendszert az adófizetés és a katonaszolgáltatás megtagadásával meg lehet szüntetni. Ezek a nézetek károsan hatottak a parasztságra, alkalmasak voltak arra, hogy leszereljék az államhatalom ellen vívott harcot, s káros illúziók táplálásával vezessék félre az agrárproletárokat és a szegényparasztságot. A párt felépítését a Párizsi Kommün mintájára, szövetségtanács felállítása útján képzelték el. A szervezeti elv ismét a szociáldemokrata párt opportunizmusának bírálata volt : Várkonyiék úgy látták, hogy a szociáldemokrata párt centralisztikus felépítése túl nagy hatalmat adott a vezetőségnek, amely azzal visszaélt. A »Független Szocialista Párt« elsősorban mint a parasztság pártja alakult meg, s fő feladatául az agrárprogram kidolgozását tekintette. Az alakuló kongresszus részletesen kidolgozta az agrárproletariátus, a szegényparasztság, a kis- és középbirtokos parasztság követeléseit. A kongresszus határozatai között legjelentősebb az, amely a parasztság földért folyó harcának szab irányt, A határozat továbbfejlesztve az 1897. év elején tartott földmunkás kongresszuson elfogadott álláspontot, követeli az egyházi és világi, valamint a kincstár tulajdonát képező nagybirtokok szétparcellázását 100 holdon felül, s kimondja, hogy a földet egyenlő 5 holdas parcellákban, utólagos haszonbér fizetése mellett kell bér beadni a parasztságnak. Noha a határozat abból a kispolgári elképzelésből indul ki, hogy a kisparasztság tönkremenetelét meg lehet akadályozni a tőkés társadalmi rend keretén belül, mégis haladó, előremutató, a parasztság kívánságainak ad kifejezést. Ez a követelés természetesen nem volt egyértelmű a földosztás. * Lenin Müvei 31. köt. Bpest, Szikra, 1951. 17. 1.
