Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69

124 ECKHATTT FERENC v. Streinsberg útján a gróf Harrach-féle kertbe, azzal a meghagyással, hogy úgy jussak el oda, hogy senki észre ne vegye. Rábeszélésemre győződött meg az akkor uralkodó Felség, hogy sem nem méltányos, sem nem tanácsos, hogy beleegyezzen a parasztoknak abba a kívánságába, hogy a nemesség ellen felkelhessenek ; nem méltányos, mert abban, ami az utolsó előtti ország­gyűlésen történt, ahol összeesküdve az interregnumot fenntartani, a prag­matica sanctiot felborítani, néhai Lipót császárra új hitlevelet rákényszerí­teni és az örökös országot választóvá alakítni, a királyt pedig és az egész országot megalakítandó nemzeti tanácsnak alávetni akarták, nem az egész nemesség, hanem annak csak nagyon kis része vett részt ; nem tanácsos, mert a parasztot könnyű ugyan kitörésre bírni, de éppen nem oly könnyen nyugszik megint meg. Az utolsó parasztfelkelés Erdélyben Horia és Klotzka vezetése alatt erről bizonyítékul szolgálhat."162 Izdenczy e visszaemlékezésének hitelességében, amelyet az 1793. évi költségvetés államtanácsi megvitatásánál a nemesi adómentesség elítélésével kapcsolatban tett, nem lehet kételkedni. Egyrészt megfelel az az akkor lefolyt és már vázolt jobbágymozgalomnak és a magyarországi általános politikai helyzetnek, másrészt olyan részletekkel adja elő azt az államtanács tagja az új uralkodónak, hogy azokat ki nem találhatta. De nem is kockáztathatta meg Ferenc megtévesztését kitalált mesével. A jelenet, Lipót titkos tárgyalása a felkelésre kész magyarországi jobbágyság küldötteivel, világosan bizonyítja, hogy a bécsi udvar a Mária Terézia korában kitűzött célt, a jobbágyság tömegeinek megnyerését a nemességgel szemben, II. József jobbágypolitikájával elérte. Ennek folytán a nemesség nemzeti ellenállása nem vezethetett különösebb eredményre, mert mozgalma nem támaszkodhatott a paraszttömegekre. Ezeket a hála érzése fűzte az uralkodóhoz, mint azt már H. Balázs Éva mások nézeteivel szemben helyesen állapította meg.16 3 A nemesség nem kezdhetett komoly küz­delmet az egységes, abszolút monarchiára törő dinasztiával szemben, mert a parasztság a dinasztia oldalán állott. Viszont az uralkodónak a francia polgári forradalom kibontakozó eredményeinek hatása alatt nem lehetett a vakmerő kísérletet megtennie : az egységes, abszolút monarchia érdekében parasztforradalomra támaszkodnia. 162 Á. T. 1793 : 2363. - „Die Bauern in Hungarn haben unter der Regie­rung E. M. höehstseligen Herrn Vätern Deputirte heraufgeschickt, die ihre Gesinnungen gegen den hungar. Adel ganz deutlich am Tage legten ; es mangelte an Rathgebern nicht, die dahin einriethen, dass man den Kettenhund laslassen soll und damaln hessen mich höchstgedacht Seine Majestät zum erstenmal durch den v. Streinsberg zu Sich im Graf Harrachischen Garten mit dem Auftrage berufen, mich dergestalt dahin zu ver­fügen, dass es niemand gewahr werde. Auf mein Zureden wurden Seine damals regierende Majestät überzeugt, dass es weder billig noch rätlich wäre in das Begehren der Bauern wider den Adel losbrechen zu dürfen, zu willigen ; nicht billig, weü an dem, was im vor­letzten Landtag geschah, wo man nebst Ablegung des iuramenti conspiratorii das inter­regnum zu behaupten, die Sanctionem Pragmaticam über den Haufen zu werfen, ein neues Diplom weüand Kaiser Leopold aufzudringen und das Erbreich in ein Wahlreich umzustalten, den König hingegen und das ganze Land einem zu kreiierenden Consüio Nationali unterzuordnen suchte, nicht der ganze Adel, sondern nur ein sehr kleiner Theil daran Antheil hatte ; nicht rätlich, weil der Bauer zwar leicht in Harnisch zu bringen ist, nicht aber eben so leicht zur Ruhe sich wieder bequemt. Der letzte Bauernaufruhr in Siebenbürgen unter Anführung des Horia und Klotzka kann hierinfalls zum Beweis dienen." 163 I. m. 567. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom