Századok – 1955
Krónika - A történészfront hírei - 977
978 KRÓNIKA sajátosságai Magyarországon 1849—1900 között« és >>Az imperializmus kialakulása és sajátosságai Magyarországon 1900 — 1914 között« címmel. * Az egri Szilágyi Erzsébet ált. leánygimnázium október 15-i névadó ünnepségén Elekes Lajos Kossuth-díjas, egyetemi tanár előadást tartott Szilágyi Erzsébetről az egri és Heves megyei történelemtanárok ós az iskola ifjúsága részére. — Október 16-án pedig Elekes Lajos konzultációt tartott a Heves megyei történelemtanárok részére a középkori történelem iskolai tanításával kapcsolatos kérdésekről. * A Történelmi Társulat és a Budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet az 1955/56. tanévben újabb előadássorozatot indított a budapesti közép- és általános iskolai történelemtanárok számára. Az előadásokat havonként rendezik, szövegüket sokszorosított formában — a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet útján — a vidéki központokba is eljuttatják, egyes előadásokat pedig vidéken megismételnek. Az idei első előadást október 11-én Wellmann Imre »Az allódiális gazdálkodás kialakulása és fejlődése Magyarországon« címmel, a második előadást október 27-én Lederer Emma »A magyarországi feudális társadalom kialakulása (különös tekintettel a XIII. század fejlődésére)« címmel, a harmadik előadást H. Balázs Éva tartotta november 16-án »A Habsburg-abszolutizmus Magyarországon (II. József kora) « címmel. Elekes Lajos Hunyadi Mátyásról szóló előadása december 8-án hangzott el. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT VIDÉKI CSOPORTJAINAK MUNKÁJÁBÓL A Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja 1955. szeptember 25-én nagysikerű vándorgyűlést rendezett Mohácson. A Csoport kb. 60 tagja meglátogatta az újonnan átrendezettII. Lajos múzeumot, majd meghallgatta Virág István gimnáziumi tanár előadását a mohácsi csatáról. .A Déldunántúli Csoport módszertani munkaközössége szeptember havi ülésén megvitatta a munkaközösség 1955 — 56. évi munkatervét, megtárgyalta a Szilágyi Béla gimnáziumi tanár által elkészített általános iskolai helytörténeti tanmenetet. A munkaközösség október 27-i megbeszélésén Ballér Endre »A világnézeti nevelés a történelemtanítás keretében« címmel tartott előadást. Ezt követően Ruzsás Lajos ismertette a legújabb paraszttörténeti munkákat, majd Csaba László a Századok és a »Geschichte in der Schule« című folyóiratok legújabb számairól adott áttekintést. A munkaközösség november 24-i értekezletén Szilágyi Béla bevezető előadása után a nemzetiségi kérdés 1790—1848 közötti szakaszának középiskolai tanítását vitatta meg. • A Déldunántúli Csoport 1955. november 30-án ülést tartott Szekszárdon. Az ülésen Mérey Klára, a Duná ili Tudományos Intézet munkatársa az 1905. évi dunántúli agrárszocialista mozgalmakról tartott előadást, amelyhez Hadnagy Albert, a szekszárdi állami levéltár vezetője szólt hozzá. Ezután megalakult a Magyar Történelmi ^Társulat Tolna Megyei Csoportja. A csoport titkárává Pataki József tanárt, helyettesévé László Istvánnét választották meg. * A Társulat Északmagyarországi Csoportja egri előadássorozatában 1955. szeptember 30-án Soós Imre, az Egri Állami Levéltár vezetője tartott előadást »Heves megye újjátelepülése a török kiűzése után« címmel. Vázolta azt a pusztulást, amelyet Heves megyében a török megszállás, az idegen zsoldosok fosztogatásai okoztak. Október 27-én Szántó Imre főiskolai tanár tartott előadást »A mezőgazdaság fejlődése Magyarországon a napoleoni háborúk korában« címmel. A csoport egri előadássorozatának keretében november 28-án Vas Károly, pécsi főiskolai tanár tartott előadást »A. középiskolai történelemtanítás megalapozása az általános iskolábanucímvcieX. * A Délalföldi Csoport november 17-én Szegeden ankétot rendezett a történelemtanítás módszereiről. Az értekezleten Eperjessy Kálmán főiskolai tanár, Lévai Béla gimn. tanár a szakdidaktika kérdéseiről, Csatáry Mária az Oktatásügyi Minisztérium főelőadója a történelmi szakkörökről tartott előadást. Ezután több korreferátum és hozzászólás hangzott el. Az ankét anyagát a Csoport sokszorosítva eljuttatja a tanári tagozat tagjaihoz. Az ülés megválasztotta a Délalföldi Csoport új vezetőségét is, melynek soraiban a szegedi történészek legjobbjai foglalnak helyet. Elnökké Bonis Györgyöt, alelnökökké Eperjessi Kálmánt, Mérei Gyulát, Karácsonyi Bélát, Hanzó Lajost és Oltvai Ferencet, titkárrá Végh Joachimot, a vezetőség többi tagjává Bánkuti Imrénét, Bokor Istvánt, Gaál Endrét, Lévai Bélát, Szekeresné-