Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
A PESTI MUNKÁSSÁG FORRADALMI IIARCA ÉS PROGRAMJA 1848-BAN 91 fűzött a parasztsághoz s ezért is állt ki olyan követelések mellett, mint a részleges földosztás, mely az agrárdemokrácia kifejlesztésére vezetett volna. Az 1848-as magyar forradalomnak az az egyik sajátossága, hogy a »plebejus blokkot« ».. .egy célkitűzéseiben és érdekeiben polgári, de származásában és hagyományaiban nemesi réteg vezette«, mely a »táblabírákkal, a nemesi ellenzékkel való legélesebb ellenszegülése mellett is radikálisan és végleg nem tudott szakítani ezzel az osztállyal«.2 0 Hasonló jellegzetességnek kell tartanunk azt is, hogy ezek a radikális vezetők — egyéb rétegek mellett — olyan munkásságra támaszkodtak, mely még ugyanúgy nem szakadt el teljesen a parasztságtól, mint a radikális intelligencia nemesi származásától és hagyományaitól és éppen ezért az agrárdemokrácia kérdésében messzebb jutott el, mint a »nemzeti forradalom radikális útját képviselő nemesi és polgári intelligencia«2 1 , amelynek számára tömeget szolgáltatott és amellyel — amint ezt Nyáry Pál fellépése tanúsítja — ebben a kérdésben szembe is került. Fel kell végül tennünk a kérdést, mi volt az oka annak, hogy a falragasz tartalmáról sem a korabeli újságok, sem a későbbi közlemények nem emlékeztek meg? Az ok nyilván ugyanaz volt, mint ami a Kecskés Ede elleni sajtópert megakadályozta: nem akartak további nyilvánosságot, sajtópropagandát teremteni a földosztásnak ; ezért hallgatták azt el, pedig még 1848 júliusában is jól emlékezett arra a pesti rendőrség, de a Márczius Tizenötödike is, de emlékezni kellett arra a kortársaknak jóval később is. A kiegyezés utáni történetírásnak azonban akkor, amikor a földosztás szükségessége még égetőbbé vált, amikor az agrárszocialista mozgalom már létezett, miden oka megvolt arra, hogy elhallgassa ezt a munkás-paraszt szövetség gondolatát magában hordó programot — és helyette az antiszemitizmus vádját akassza a pesti munkásmegmozdulás nyakába, hogy ezzel diszkreditálja az egyre izmosodó magyar munkásmozgalmat. Legfőbb ideje ezzel a vádaskodással egyszer és mindenkorra végezni, a modern magyar munkásmozgalom kezdetét a maga valóságában s a parasztkérdéssel való kapcsolatában feltárni. Az április 17-i sztrájkgyűlés és a Kenyeret a népnek falragasz történelmi tanúbizonysága annak, hogy amikor a Párt a felszabadulás után a földosztást végrehajtotta, nemcsak a parasztság évszázados vágyát, hanem a magyar munkásmozgalom első politikai programját is teljesítette. 5. A pesti munkásság 1848. július 17-i gyűlése és Kecskés Ede szerepe A pesti munkásság még egy tömegmegmozduláson adott hangot követeléseinek ; július 17-én, s ezen ismét Kecskés Ede vezető szerepe domborodott ki. Ez a megmozdulás olyan időpontra esett, amikor a külső és belső reakciós erők a forradalmat válságos helyzetbe juttatták. A fő probléma júliusban az olasz segély ügye volt. A Batthyány-kormány hajlandó volt az osztrák kormány számára az olaszok elleni katonai segítséget megadni, ettől az engedménytől várta, hogy az osztrák reakciós körök beletörődnek az ország függetlenségébe s ennek biztosítékául az udvar Budára fog költözni. Egyedül Kossuth harcolt a minisztériumon belül a segély megadásának az olaszok javára 20 Uo. _ . 31 Révai József, i. m. 88. 1.
