Századok – 1955
Közlemények - Szekeres József: Adatok a pécsi bányászok 1905. évi harcairól 897
910 SZEKERES JÓZSEF hez ragaszkodnak és azok teljesítése nélkül egyáltalában nem akarnak munkába állni, még akkor sem, ha a társládajogok elvesztésével elbocsátják is őket. — Az elszámolási jegyzékeket, melyeket az elbocsátott és feltalálható munkásoknak kikézbesítettünk széjjeltépik és eldobják és nem is jönnek be az elszámolásra ; a kilakoltatásokat nyugodtan nézik, sőt egyrészük önként távozott a bányászlakásokból. Ez azt mutatja, hogy a munkásság passzív ellentállásra határozta el magát. Hogy ez meddig fog tartani, a jelen körülményekből egyáltalában nem látható előre. Az illetékes hatóságokat megkértük arra is, hogy mindazon elbocsátott munkásokat , akik máshová illetékesek, honossági helyükre eltoloncolják. Ezen intézkedés talán némi hatással lesz rájuk. Ha a helyzetben változás áll be, az Igazgatóságot azonnal értesíteni fogjuk. Straka.«1 9 Waniss főszolgabíró július 20-i jelentésében beszámol a bányászok ellen foganatosított intézkedésekről. Kénytelen azonban megállapítani, hogy a sztrájkot ezekkel a módszerekkel megtörni nem lehet. »Nagyságos Alispán Úr ! Tisztelettel jelentem, hogy a bányakapitányság határozatának a kilakoltatásra vonatkozó részét, a pécsi bányaigazgatóság kérelmezvén, ezt már f. hó 17-e óta állandóan foganatosítom az ide kivezényelt karhatalom segédlete mellett. Ugyanis a bányaigazgatóság azon a nézeten volt, ha a vezetők és igazgatók elbocsájtva és kilakoltatva lesznek, a többiek munkába fognak állni ; ugyanezért elsősorban ezek kilakoltatását kérte. Ekként f. hó 17-én a szabolcsi bányatelepen 40 család, folyó hó 18-án Somogyon 15 család, és f. hó 19-én Vasason 23 család lett kilakoltatva. Azonban ezzel a részleges kilakoltatással csak az érhetett el, hogy a mai napon az itteni bányatelepen 52, a somogyin 1 ós a vasasin 24 munkás állott munkába. 4 Ugyanezért még tegnap délután az igazgatóság azt kérte, hogy mind a három bányatelepen mindazon munkások, akik máig munkába nem állottak és a társasági házakban laknak, kilakoltassanak. Ezen szomorú munka ma itt M. szabolcson megkezdetett, ahol körülbelül 100 család lesz kilakoltatandó. Ezen munka — ha már itt végezni tudunk — holnap Somogyon és holnapután Vasason fog folytattatni és vaLószínűleg befejeztetni. Nagy akadálya a sztrájk megtörésének, hogy a munkások nagyobbrésze az itt környékbeli községekben saját házában lakik, kik ellen semmiféle eljárás nem foganatosítható, sőt ezek földmívelők lóvén, a sztrájk idejét aratási munkájuk elvégzésére igen jól felhasználják, nemcsak, hanem az ily földdel nem bíró ós sztrájkban álló munkásoknak is keresetet adnak. Kétségtelen, hogy a sztrájkolok ellen foganatosított hatósági eljárással a munkásoknak csak egy csekély része lesz munkába vihető, hogy az így hiányzó pár százra menő munkást a bányaigazgatóság honnan fogja pótolni, ez már az ő gondját képezi. A sztrájkolok legnagyobb része vagy sajátjában vagy, máséban munkában van rokonait látogatja, szóval a bányától távol vannak, úgyhogy az összes kilakoltatásoknál egy bányamunkás sem volt a lakásán található. Egyebekben a rend sehol megzavarva nem lett és egyáltalában a mai napig oly jelek, melyek ellenállásra, vagy közeli veszélyre következtetni lehet, nincsenek. A karhatalmi létszám még mindig az, amit utolsó jelentésemben jeleztem. Mszabolcs 1905. július 20. déli 12 óra. Wannis fszbíró.«2 0 A július 21-i Bécsnek küldött jelentés a sztrájk befejezésének elhúzódását a hatóságok ingadozó magatartásában látja. Az igazgatóság azt szerette volna, ha a karhatalom fegyveres erőszakkal, sortűzzel stb. kényszeríti a bányászokat a munka felvételére. Azonban az egykorú újságcikkek is beszámoltak arról, hogy a kivezényelt karhatalom — különösen a katonaság — 19 KGL. DGT. Big. 2438/1905. 20 MMI. Arch. Baranya megye alisp. ir. 9554/1905.
