Századok – 1955
Tanulmányok - Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. I. 849
A KORMÁNY PARASZTP0L1TIKÁJA 1849-BEïï 881 de a patriárchai viszonynál fogva teljes jogát tartotta az ilyen telek utáni földekkel szabadon rendelkezni és az új jobbággyal szerződni. Ezen kezelési mód a jobbágyi állományt úgy összezavarta, hogy a 848 : 9. tc. kihirdetése után a jobbágyok a telekjük után volt, de a földesúr által ezen törvény kihirdetése előtt elfoglalt földeket visszakövetelik, másutt pedig, és ez a leggyakoribb eset, az uraság a jobbágy által eddig használt földeket majorságiaknak, a volt jobbágy pedig úrbérieknek állítja, és az uraság vagy egyszerűen vissza akarja foglalni, vagy további használatra csak újabb szerződés mellett kiadni.« A viták eldöntése pedig rendkívül sürgős, mert elérkezett a tavaszi munkák ideje és a kérdéses földeket is művelés alá kell fogni, »különben a nemzetőrséggel is elfoglalt nép sok helyen kenyér nélkül marad«. Emlékeztetett Nagy József arra·, hogy a kapott utasítás értelmében ő nem döntheti el az ügyeket, csak javaslatot tehet a Bizottmányhoz ; olyan rendkívüli eset, amely a közbékére veszélyes lett volna, s ezért sürgős elintézést igényelt volna, ezideig nem fordult elő, »mert a nép a magyar kormány s irántam mint annak küldöttje iránt kitűnő bizalommal és ragaszkodással viseltetik«, s ez biztosíték arra, hogy a nép türelmesen vár a Bizottmány határozatáig. »Azonban a népnél a bizodalmat az igazságszolgáltatás iránt a gyorsaság képes megszerezni és megtartani, ellenben a késedelem, kivált midőn urak és szegény emberek között forog a kérdés, ösztönszerű kétkedésre és a rosszakaratnak ámításra nyit alkalmat.« Hogy tehát »a századokon át nyomatott s emiatt kétkedésre hajlandó szegény nép bizalma a szabadság és azzal együttjáró részrehajlatlan igazságszolgáltatás iránt megszilárdíttassék«, kérte Nagy József a Bizottmányt, hogy »a halasztás által a népnek nagy kárt okozó kérdésekre nézve azon ideiglenes állapot, melyben a dolognak a bírói ítéletig vagy a törvényhozás intézkedéséig maradnia kell, minél előbb határoz^assék meg és a panaszosoknak tudtul adassék«.49 Nagy József működésére március 31. után egyideig nincs adat ; jelentései április első feléből nem találhatók a megszokott lelőhelyeken, talán azért függesztette fel átmenetileg tevékenységét, mert újabb sürgetése következtében minden nap várható volt már ekkor az úrbéri eljárást részletesen szabályozó kormányrendelet megjelenése. Majd a hiábavaló várakozás után személyesen indult el Debrecenbe, kétségtelenül azért, hogy a rendelet kibocsátását szorgalmazza. Mire azonban Debrecenbe ért,5 0 a Nagy Károly által újból megsürgetett és előrelendített ügy megint csak halasztást szenvedett egy fontosságban mindent felülmúló esemény, a nemzeti függetlenség kimondása körüli teendők forgatagában.* BARTA ISTVÁN 49 A márc. 31-i összefoglaló jelentést 1. uo. 50 Id. Emlék jegyzeteiben azt írja Nagy József, hogy az úrbéri utasítás sürgetése végett utazott Debrecenbe Nagyváradon keresztül, s oda éppen azon a napon érkezett,, amikor Kossuth a függetlenségi határozatot a nemzetgyűlés elé terjesztette. * A tanulmány második részét a Századok 1956. évi 1. számában közöljük.
