Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
A PESTI MUNKÁSSÁG FORRADALMI IIARCA ÉS PROGRAMJA 1848-BAN 79 2. Az április 17-i munkásgyűlés és az ott elhangzott politikai program Ezt a gyűlést Degré Alajos szerint a Kenyeret a népnek c. falragasszal hívták össze. Magáról a gyűlésről — a Szabó Ervin által idézetteken kívül — úgy ír, hogy azon a tömeg »már fenyegető állást kezdett foglalni«, főleg Nyáry Pál erélyes fellépésének lehetett köszönni, hogy a gyűlésből forrongás nem lett, de a gyűlés eseményei még így is rémhírként járták be a várost. Maga Nyáry Pál is csak úgy tudott a gyűlésen rendet teremteni, hogy a kamarilla bérenceinek aposztrofálta az osztozkodási elvet hirdetőket.8 Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harcának történetében szintén Nyáry Pál érdemének tekinti a gyűlés békés befejezését s a pesti munkásmozgalomról ő. is úgy emlékezik meg, »hogy félni lehetett nehogy a békés polgári átalakulás erőszakos társadalmi forradalommá fajuljon el«.9 Horváth Mihály munkájára támaszkodva tehát már el lehet fogadni Degré Alajosnak azt a közlését, hogy a 17-i gyűlés kirobbanással fenyegető volt s azon új eszmék, osztozkodási elvek elhangozhattak. Téves azonban Degrének az az állítása, hogy a Kenyeret a népnek falragasz megelőzte a gyűlést, hisz az csak 22-én jelent meg, de téves az a közlése is, hogy a házbérelengedés jelszava ezen a gyűlésen hangzott volna el. Nagy Ferenc. pesti ügyvédnek, a 19-i gyűlés szervezőjének az áprilisi zavargások miatt kiküldött bizottság felhívására készített nyilatkozata szerint ezt a követelést ő nyomatta ki falragaszokon 19-én és ugyanezen a napon tartotta meg é követelés érdekében a népgyűlést is.1 0 Nagy Ferenc sehol sem említi meg nyilatkozatában, hogy ez a követelés már korábban is elhangzott volna, holott üyen védekezés saját érdekében állott volna. Degrének a falragasz dátumát illető tévedése mégis fontos adatként használható fel : épp tévedéséből lehet alapos következtetést vonni arra, hogy a falragasz tartalma és az azt megelőző 17-i gyűlésen elhangzott követelések : osztozkodási elvek lényegében azonosak voltak ; könyvének megírásakor ez az azonosság indította Degrét arra az egyébként teljesen logikus következtetésre, hogyha a plakát tartalma fedte a gyűlésen elhangzottakat, akkor a plakátnak kellett a gyűlést megelőznie, hisz gyűléseket abban az időben általában falragaszokon szoktak összehívni. Az a másik tévedése, hogy ti. a házbérelengedés követelését a 17-i gyűlésen elhangzottnak állította, ugyancsak történelmi összefüggést tár fel: az április 19-i gyűlés, a házbérelengedés jelszava összefüggésben állott, következménye volt a 17-i gyűlésnek. Tévedését még az is indokolttá tette, hogy Degré előtt a házbérelengedés joggal tűnhetett forradalmi jelszónak, az ő szempontjából, aki a munkásmozgalmat »zavarosban halászok megmozdulásának«, »homályos életű emberek« izgágaságának tekintette, — igazán nincs jelentősége annak, hogy ezeknek a- homályos életű embereknek forrongást előidéző követelései egy vagy két gyíílésen hangzottak-e el. A munkásmozgalom szempontjából azonban — amint látni fogjuk — igen nagy jelentősége van annak, hogy a házbérelengedés az adott körülmények között forradalmi vagy ellenforradalmi jelszó volt-e. De még egy adat bizonyítja, hogy a 17-i gyűlés követelései lényegében megegyeztek a Kenyeret a népnek falragasz főbb pontjaival. Ez a bizonyíték. 8 Degré Alajos, i. m. II. köt. 12. 1. a Horváth Mihály, i. m. 1863. évi genfi kiadás. I. köt. 33—34 1. 10 O. L. I. M. 1848-as ál ladaimi titkári 36. kútfő (1729/848. iktatószám a.).
