Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 807

A TÖRTÉ.VÉSZFRONT HÍREI 811 A SZOVJET TÖRTÉNETTUDOMÁNY HÍREI 1955. január 21 —22-én Leningrádban a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének Tudományos Tanácsa, a Történettudományi Intézet leningrádi részlege és a Leningrádi Állami Zsdánov-egyetem tudományos tanácsa tudományos ülésszakot tartott az első orosz forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából. A. M. Paní.ratova »V. I. Lenin az 1905— 1907-es forradalomról« címen tartott bevezető előadást. M. J. Geftyer »Az első orosz forradalom gazdasági előfeltételei« címen megmutatta Oroszország gazdasági fejlődését a XX. század elején. Sz. Sz. Valk »V. I. Lenin és a forradalmi mozgalom Pétervárott az 1905-ös forradalom előtt« címen bemutatta, milyen szoros kapcsolatban állott Lenin a pétervári forradalmi mozgalom fejlődésével. S. M. Levin Lenin pétervári tartózkodását kísérte nyomon előadásában. I. Sz. Szmolin a január 9-i események részletes képét rajzolta meg, rámutatott előzményeire és a forradalom történetében játszott szerepére. N. Sz. Truszova a Putyilov-gyári sztrájkot ismertette előadásában. G. I. Moszberg a forradalom észtországi kezdeti eseményeiről számolt be, Sz. N. Dubrovszkij rámutatott a január 9-i eseményeknek a további fejlődésre gyakorolt hatására és jelentőségére. V. A. Petrov a hadseregben lejátszódott forradalmi mozgalmat, R. Sz. Vnuhina pedig a forradalom széleskörű nemzetközi visszhangját a nyugat-európai országokban ismertette. (Vopr. Iszt. 1954. 4. sz.) * 1955. március 2-án élete 61. évében elhúnyt Joszif Davidovics Belkin, a történettudományok doktora, a moszkvai egyetem tanára. Belkin hosszabb politikai pályafutás után szentelte idejét a tudományos kutatásnak, és számos munkát írt a francia munkásmozgalom történetéről. Doktori disszertációjában Jules Guesde harcát mutatta be. (Vopr. Iszt. 1955. 4. sz.) * 1955 február elején a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Osztályának évi közgyűléséri N. M. Druzsinyin akadémikus tartott előadást az orosz nemzet kialakulásának társadalmigazdasági előfeltételeiről. Ennek a fejlődésnek kezdetét a XVII. században keresi, a XVHI. század első felében pedig a mélyreható gazdasági és kulturális változások új fejezetet jelentenek a nemzetté alakulás során. A kapitalista elem továbbfejlődésével a nemzetté válás feltételei egyre jobban megérnek. A XVIII. század második felétől az 1830-as évekig tart a fejlődés harmadik szakasza, a nagy tőkék kialakulásának, a manufaktúrák további fejlődésének a kora, amelyben az ellentét a termelőerők fejlődése és a termelési viszonyok között egyre élesebbé vált és egyre inkább növelte a forradalmi mozgalmat. A gazdasági fejlődésnek megfelelt a kulturális életben mutatkozó nagyarányú fejlődés. Ez, valamint a külpolitikai események, különösen az 1812-es honvédő háború gyorsították a nemzetté alakulást. 1830 — 1861 között a termelőerők és a termelési viszonyok konfliktusa már válságot idézett elő, és ennek révén jutott el Oroszország a jobbágyreformhoz és a későbbi felemás polgári átalakuláshoz. A gazdasági fejlődés vontatott menete az orosz nemzetté válás folyamatát is hosszadalmassá tette. Ebben a folyamatban a fő erőt a parasztoknak a földért és szabadságért folytatott harca adta. Ez lelkesítette az orosz kultúra legnagyobb mestereit is. A hozzászólók megállapították, hogy az előadás számos fontos, és további feldolgozást igénylő kérdést vetett fel, az általa támasztott vita remélhetőleg még tovább folytatódik. (Vopr. Iszt. 1955. 5. sz.) * A Szovjetunióban nemrég vitatták meg a Szovjetunió történetét tárgyaló háromkötetes egyetemi tankönyv első kötetének maketjét. A második kötet (amely a XIX. század derekától a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig tárgyalja az ország történetét) 1955 végén kerül nyomdába. Az újkori egvetemes történet második (1789 — 1870) és harmadik (1871 — 1918) kötetének munkálatai még nem fejeződtek be. A keleti népek legújabbkori történetével foglalkozó tankönyv második kötete, amely az 1929—1939 közé eső korszakot dolgozza fel, 1955 első felében jelenik meg. 1955-ben kerül sajtó alá a déli ós nyugati szlávok történetével foglalkozó egyetemi tankönyv, amelyen a moszkvai egyetem megfelelő tanszékének munkatársai már évek óta dolgoznak. Ugyancsak készülnek tankönyvek az orosz művészettörténetről és az egyetemes művészettörténetről. (Vopr. Iszt. 1955. 5. sz.) 1955. március 3-án és 4-én a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Osztályának irodája,aTörténettudományi Intézet és a Moszkvai Állami Egyetem történettudományi kara tudományos tanácsának együttes ülésén meg-