Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
594 bűzás józsef kapcsolatokat létesíteni, amelyek főleg a mindinkább kiéleződő orosz-román ellentétek alkalomadtán való politikai kihasználását lehetővé tennék«.20 A magyar kormány tehát a Szovjetunióval való gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat is a revizionista, a szomszéd országok ellen irányuló politikájának szekerébe akarta fogni. Mindezek a körülmények világosan mutatják, hogy a tőkés országok közötti ellentétek fontos szerepet játszották a Szovjetunióhoz való viszony meghatározásában. Élesen világít rá erre a helyzetre a Magyar Távirati Iroda 1925. november 28-án kelt jelentése, amely arról ad hírt, hogy Benes csehszlovák külügyminiszter felkérte Franciaországot, hogy közvetítsen Románia és a Szovjetunió között, nehogy Magyarország és Románia közös szovjetellenes álláspont kialakításával egymáshoz közelebb kerüljenek és barátkozzanak.2 1 Egy magyar-román közeledés ugyanis gyengítette volna a kisantantot, másrészt erősítette volna Magyarország külpolitikai helyzetét, ami ellentétben állott a csehszlovák burzsoázia érdekeivel. Erre jellemző a Slovenska Politika című csehszlovák lap állásfoglalása 1924. szeptember 21-i számában, a szovjet-magyar szerződés aláírása után : »Magyarország örvend, hogy szövetségest talál Románia ellen. Magyarország ismét azt a régi reményt élesztgeti, hogy idegen segítséggel játszik majd szerepet a nemzetközi politikában».22 A tőkés rendszer belső ellentmondásai tehát végső soron olyan objektív helyzetet teremtettek, amely a reakciós magyar uralkodó köröket arra kényszerítette, hogy keressék a Szovjetunióval való kapcsolatokat. Magyarország példája is alátámasztja, hogy ». . .valamennyi kapitalista hatalom leghalaszthatatlanabb, legéletbevágóbb. . . érdekei követelik az Oroszországgal folytatott kereskedelem fejlesztését, rendszeresítését és kiszélesítését«.23 A szovjet állammal való kereskedelmi kapcsolatok lehetőségeinek kipuhatolása érdekében Magyarország részéről az volt az első lépés, hogy a GyOSz megbízásából 1921 őszén Fenyő Miksa, a GyOSz ügyvezető igazgatója utazott Berlinbe, hogy az ottani szovjet kereskedelmi kirendeltséggel felvegye az érintkezést. A Magyar Általános Hitelbank és a Ganz a balti államokba küldött egy gazdasági delegációt, hogy ott, a szovjetország közelében tanulmányozza a kereskedelmi kapcsolatok lehetőségeit és kilátásait a magyar ι ipar számára. Később a magyar kormány azt a szemenszedett hazugságot hirdette, hogy a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok felvételére vonatkozó kísérletek a magyar magántőkések próbálkozásai voltak és a kormány tudta és jóváhagyása nélkül történtek. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk arra, hogy már 1922-ben a balti állomokban végzett tanulmányút a magyar kormány jóváhagyásával történt. A Magyar Általános Hitelbank igazgatója, aki 1922-ben Észtországba, Litvániába és Lettországba látogatott, a Külügyminisztériumnak bejelentette, hogy külföldi útja alkalmából tájékozódni akar a Szovjet-Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolatok lehetőségéről 20 O. L. Küm. gazd. pol. 1923. 10-53882. 21 O. L. M. T. I. Biz. 1925. nov. 28. Románia 1924-ben Besszarábia kérdésében diplomáciai tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióval. A szovjet kormány népszavazás megtartását javasolta Besszarábiában, Románia azonban 1924. ápr. 2-án megszakította a tárgyalásokat és így nem jött létre megegyezés a szovjet kormánnyal. Ez a körülmény Románia nemzetközi elszigetelődését vonta maga után. Még a kisantant országok kormányai is elítélték a román kormány magatartását. 22 O. L. M. T. I. Biz. 1924. szept. 22. 23 Lenin Művei. 33. k. 259. 1.
