Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
-592 búzás jÓzsef val a kölcsönös legnagyobb kedvezmény alapján és elismerte a külkereskedelmi monopóliumot. Ennek az eseménynek nagy hatása volt Bethlenre és kormányára, amely szoros összeköttetésben állt angol üzleti és politikai körökkel és nagyrészt az angol külpolitikai irányvonalhoz igazodott. Angliát követően egy egész sor más európai kormány is elismerte a Szovjetuniót1 0 3. A Szovjetuniónak a helyreállítás munkájában elért gazdasági sikerei és a Szovjetunió által nyújtott elhelyezési lehetőségek megnövelték a Szovjetuniónak, mint árualhplyczési piacnak vonzóerejét. A magyar kormányhoz a követségektől és konzulátusoktól beérkezett jelentések is mind többet foglalkoztak azzal, hogy a Szovjetunió milyen jó és jövedelmező elhelyezési lehetőségeket jelent. Ezek a jelentések sorra arról számolnak be, hogy a kapitalista országok között megindult a harc a szovjet piacokért. Ebből a harcból a magyar tőkések sem akartak kimaradni. A külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának irattárában számos jelentés található arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok igen komoly üzleti lehetőségeket ígértek. f A külföldi magyar képviseletek a külügyminisztériumnak küldött jelentéseikben kénytelenek elismerni, hogy a Szovjetunió igen komoly kereskedelmi partner, amely vállalt kötelezettségeinek mindenkor eleget tesz és amellyel lehet és érdemes is komoly üzleteket kötni. A müncheni konzulátusnak 1922-ben kelt jelentése többek között a következőket állapítja meg : »Nem hallottam még egy esetről sem, amelyben az ismertebb orosz kontrahensek üzleti szerződéseiket nem tartották volna be«.1 1 A jelentés továbbá megállapítja, hogy a Szovjetunió kereskedelmi szervei »obskurus vagy kisebbfajta cégekkel szóba sem állnak, csak elsőrendű vállalatokkal lépnek egyességre«. Ugyanez a jelentés megállapítja, hogy a tőkés országok »konkurrenciája a szovjet piacon napról napra nő«. Hasonló szellemű jelentéseket küldenek a más országokban levő magyar követségek is. A bécsi követség 1923-ban beszámol arról, hogy az osztrák »ipari érdekeltségi körök meg vannak elégedve az Oroszország által nyújtott exportlehetőségekkel«.1 2 Beszámol ez a jelentés arról is, hogy az osztrák tőkések különböző vállalkozásokat létesítettek a Szovjetunióval való kereskedelmi forgalom rendszeresítése érdekében, pl. egy orosz-osztrák kereskedelmi társaságot és egy orosz-osztrák ipari és kereskedelmi részvénytársaságot stb.1 3 A Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok jelentőségét méltatja a római követség jelentése is,1 4 am3ly beszámol arról, hogy Olaszország számára a Szovjetunióval kötött megállapodás milyen nagy expoi tlehetőségeket jelent. A németországi külképviselet beszámol arról, hogy Németországnak »rendszeres és rendkívül jövedelmező üzleti forgalma jött létre a Szovjetunióval«.1 5 Ugyanez a jelentés rámutat arra, hogy a nyugati hatalmak egyre inkább igyekeznek a Szovjetunióval kereskedelmi kapcsolatokat kiépíteni, »hogy minél előbb és minél több érintkezést biztosítsanak maguknak mielőtt az orosz piacon minden hely el lenne foglalva«. 10 1924. febr. 13-áh Norvégia, febr. 25-én Ausztria, márc. 8-án Görögország, márc. 15-én Svédország, jún. 18-án Dinia, okt. 28-án Franciaország (Herriot-kormány). 11 O. L. Küm. gazd. pol. 1923. 10-53882. 12 Uo. 1923. 10-76439. 13 Russisch—österreichische Handels und Industrie A. G. (Rusawstrotorg) Wien. 14 O.L. Küm. gazd. pol. 1923. 10—64844. 15 Uo. 1924. 109-69486.
