Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 530

532 A TÖRTÉNÉSZFRONT HlREI szólalok szerint a referátumban közölt tematika nem a helytörténetírás ered­ményeiből indul ki, hanem az országos történet problematikáját vetíti a hely­történetírás egyes területeire. Mereven szembeállítja egymással az országos törté­netet és a helytörténetet s ugyanakkor nem foglalkozik eleget a helytörténetírás speciális jellegével. Más hozzászólók sze­rint a referátum nem eléggé hangsúlyozza, hogy az általa nyújtott szempontok csak irányelvek. Hiányossága az is, hogy nem hozza eléggé összefüggésbe a helytörténet­írás problematikáját a helytörténetírás adott forrásaival. A vitán elhangzott kiegészítések és megjegyzések nagymértékben hozzájárul­tak a helytörténeti kutatás problémáinak tisztázásához. * A Magyar Történelmi Társulat újabb vidéki csoportjai alakultak meg az év első felében. 1955. március 27-én a Dél­dunántúli Csoport ülést tartott Kapos­várott és ennek keretében megalakította a Társulat Somogymegyei Csoportját. 1955. május 21-én pedig a Keletmagyar­országi Csoport tartott vándorgyűlést Szolnokon, ahol megalakult a Szolnok­megyei Csoport. Az év első felében élénk tevékenységet fejtettek ki a Társulat vidéki csoportjai. A Keletmagyarországi Csoport március 10-i felolvasó ülésén Soós Fái előadó ismertette a Tanácsköztársaság leverése utáni hónapok munkásmozgalmát Debre­cenben. A Déldunántúli Csoport március 29-ón klubdélután keretében vitatta meg Ruzsás Lajos referátumát a helytörténetírás kér­déseiről. A Csoport módszertani munka­közössége március 30-án megbeszélte Vass Károly beszámolóját a történettanítás egyes kérdéseiről. Április 29-én a Csoport Dombóváron tartott vándorgyűlést, ame­lyen oktatási és helytörténeti kérdések megbeszélésére került sor. Május 5-ón a módszertani munkaközösség a paraszt­mozgalmakról szóló legújabb irodalmat vitatta meg. A Borsod-Miskolci Csoport első fel­olvasó ülését 1955. április 6-án rendezte meg. Marj alaki Kiss Lajos tartott előadást »Borsod megye és Miskolc város ipar­története« címen, melyet Deák Gábor korreferátuma egészített ki. Május 13-án a Csoport felolvasóülésén Benedekfalvi (Klein) Gáspár tartott előadást a Pray­kódexről. * A Társulat Délalföldi Csoportja és a TTIT Csongrád megyei Szervezetének történelmi szakosztálya 1955. május 26-án helytörténelmi ankétot rendezett Szegeden. A szegedieken kívül részt vettek a meg­beszélésen Hódmezővásárhely, Szentes, Makó, Csongrád kiküldöttei is. Eperjessy Kálmán főiskolai tanár a megye hely­történeti forrásaival, Vicsay Lajos gya­korló iskolai -tanár pedig a helytörténet­nek az iskolai oktatásban való alkalma­zásáról tartott előadást. * A Társulat tanári tagozata kiváló buda­pesti és vidéki történelemtanárok be­vonásával megalakította a tagozat vá­lasztmányát, melynek célja a történelem­tanárok és a Társulat közötti együtt­működés megszilárdítása. A március 7-én tartott alakuló ülésen a tagozat 1955. első félévi munkatervét tárgyalták. * Az iskolák névadó mozgalmának kereté­ben Esze Tamás, a történettudomány kandidátusa előadást tartott a budapesti II. Rákóczi Ferenc általános fiúgimnázium március 4-én rendezett névadó ünnep­ségén. — A budapesti Teleki Blanka álta­lános leánygimnázium névadó előadását március 17-én Pálffy Hona, a Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi tagja tar­totta. — Március 25-én az újpesti Könyves Kálmán általános fiúgimnázium Bocskai­emlékünnepélyt rendezett, melyen Benda Kálmán, a Társulat igazgatóválasztmányi tagja tartott előadást. * A tanári tagozat é,s a Budapesti Peda­gógus Továbbképző Intézet előadássoro­zatában a folyó évben a következő, kon­zultációval egybekötött előadások hang­zottak el : Arató Endre, a Történettudományi In­tézet h. igazgatója : »A nemzetiségi kér­dés története a reformkorszakban« — Petőcz Pál, a Budapesti Pedagógus To­vábbképző Intézet tudományos munka­társa : »Ä dolgozó parasztság helyzete a Horthy-korszakban« — Lackó Miklós, a Történettudományi Intézet csoport­vezetője : »A párt harca a népfrontért a felszabadulás után«. I. Tóth Zoltán Kossuth-díjas, egyetemi tanár április 22-én Sopronban megismé­telte >>A nemzetiségi kérdés a dualizmus korában« című, Budapesten 1954 decem­berében tartott előadását. Wittmann

Next

/
Oldalképek
Tartalom