Századok – 1955

Krónika - A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat tudományos ülésszaka hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából (Rév Ágnes) 523

KRÓNIKA 525 hogy német gazdáival együtt kiűzte az országból a nyilas kormányt, összetörte a régi uralkodó osztály államgépezetének leglényegesebb részeit. A föld alól kilépő Magyar Kommunista Párt hívó szavára viharos erővel törtek ekkor felszínre a népi demokratikus forradalom szabaddá lett erői. Egymásután szület­tek meg a különböző népi szervek, 1944 decemberében megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, melynek helyi szervei, a Nemzeti Bizottságok, hihetetlen gyorsa­sággal alakultak meg a felszabadult területeken. Ezek hozták létre az Ideiglenes Nemzet­gyűlést és ezzel az Ideiglenes Nemzeti Kormányt 1944. december 21—22-én. Ez a kor­mány a munkásosztály vezette népi szervek alapján jött létre ; a munkásosztály ilyen­formán részese volt a hatalomnak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány lényegében a munkás­osztály és a dolgozó parasztság demokratikus diktatúrájának kormánya volt. Az ülésszak második előadását Tóth Sándor, a Hadtörténelmi' Intézet munka­társa tartotta. Előadásában — amely »A Szovjet Hadsereg felszabadító hadműveletei Magyarországon« címmel hangzott el — megállapította : a szovjet hadseregnek az 1944. év nyárutójára elért katonai sikerei lehetővé, a Németország szívébe irányuló további támadás eredményességének biztosítása pedig szükségessé tették a hadműveletek kiter­v jedésót a Duna-medencére. Románia és Bulgária felszabadulása után, 1944. október 6-án kezdődött a kilencedik csapás, amely hazánk kétharmadrószét felszabadította a fasiszta rabság alól. A szovjet hadvezetőség a magyarországi hadműveleteket három szakaszban — 1944. október 6. —1945. április 4. között — folytatta le. Az első szakasz idején — 1944. október 6-tól 28-ig — a »debreceni«, '-»kárpáti« és »belgrádi hadműveletek« eredménye­ként felszabadult az egész Tiszántúl és Észak-Erdély, a német védelem pedig Cseh­szlovákiában és Jugoszláviában elemeire hullott szét. Ebben az időben a növekvő háborús terhek és a német-fasiszta terroruralom következtében a lakosság hangulata igen feszült volt. A kommunisták felvilágosító és szervező munkája nyomán egyre szélesedett a nem­zeti ellenállás tömegbázisa. A hadseregben erősödött a németellenes 'hangulat, a katonák megundorodtak a szovjetellenes rablóháborútól. Mindez teljessé tette a Horthy-rendszer válságát. Horthy ezért az október 15-i sikertelen kiugrási kísérletre kényszerült, majd törvényesítette a nyilas rémuralmat. A hadműveletek második szakasza — 1944. október 28. ós február 13-a között — Budapest bekerítéséért ós felszabadításáért folyt. A fasisztákat súlyosabbnál súlyosabb vereségek érték a Duna-—Tiszaközén, az északkeleti iparvidéken és Dél-Dunántúlon. Véres kudarcba fulladt Hitler két kísérlete is, mellyel Budapesten körülzárt csapatait igyekezett felmenteni. Budapest felszabadítása a kilencedik csapás utolsó mozzanata volt, a náci Németország Európában magára maradt. Az előadó ezután arról szólt, hogy Hitler — a nyugati arcvonalat ismét meg­gyöngítve — március 6-án három irányból nagy támadást indított a Dunántúlon. 10 napon át változatlan hevességgel folytak a harcok. A hősiesen helytálló szovjet csapatok e néhány nap folyamán már nem csupán állásaikat védték, hanem a felszabadult magyar népet is. A »balatoni védelmi hadművelet« tíz napja alatt a fasiszta csapatok harckép­telenekkóVáltak s a támadásba lendült szovjet haderők 1945. április 4-re befejezték hazánk felszabadítását. Hitlernek nem sikerült elnyújtania a háborút ; a Szovjet Hadsereg előtt megnyílt az vit Ausztria és Dél-Németország felé. A május 26-i délutáni előadásokon — amelyeket változatlanul nagyszámú érdek­lődő jelenlétében tartottak meg — Ember Qyöző, az MTA levelezőtagja elnökölt. Első­nek Révész Imre akadémikus olvasta fel »Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány megalakulása« c. előadását. Révész Imre a nemzetgyűlés létrehozásának előkészítésével kapcsolatban rá­mutatott arra, hogy a Tiszavjdék egyes területein az élet gyorsan visszatért rendes kerékvágásába, s gyors ütemben megindult a társadalmi-politikai szervezkedés a szabad, független magyar dolgozó nép demokratikus országáért. Révay József és Vas Zoltán Szeged felszabadulása után Szeged környékén szervezni kezdték a demokratikus erők széles alapú összefogását a haza megmentésére s az ország újjáépítésére. A szegedvidéki szervezkedés eredményeit Debrecenben ismertették, ahol megállapodtak egy olyan javaslatban, amely lényegében azonos volt, a Magyar Kommunista Párt. »Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja« címmel a debreceni Néplap november 30-i számában megjelent indítványával. Ez a program a legközelebbi teendő­ket a következőkben jelölte meg : községenként és városonként a demokratikus pártok­megbízottaiból és a kipróbált Hitler-ellenes hazafiakból nemzeti bizottságokat kell alakítani, amelyek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei. Meg kell alakí­tani az alkotmányozó nemzetgyűlést és egy, annak felelős, ideiglenes kormányt. December 5-én alakult meg Debrecenben a Nemzeti Bizottság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom