Századok – 1955

Szemle - Bulgária története. I. köt. [$. T. I.] (Ism. Perényi József) 505

SZEMLE 505 munkája igen jó szolgálatót tesz az egyetemi és könyvtári gyakorlatban, haszonnal forgatják a magyar történelem kérdéseiben eligazodni kívánók és eligazítani hivatottak egyaránt. SASHEGYI OSZKÁR HCTOPHH EOJIRAPMH T. 1. (MoCKBa, H3fl. AK. HayK CCCP, 1954. CTp. 575) BULGÁRIA TÖRTÉNETE I. K. (Szerkesztik P. N. Tretyakov, Sz. A. Nyikityin és L. B. Valeva) A szovjet akadémia Szlavisztikai Intézete ma kétségtelenül a világ legnagyobb, legjobban megszervezett szlavisztikai intézménye, amely a szláv népek története mellett az egyes szláv nyelvekkel, a szláv népek néprajzával stb. is foglalkozik. Az intézet kiadásában megjelenő könyvek és a szabálytalan időközben, de egyre gyakrabban megjelenő évkönyvei bepillantást engednek abba a sokoldalú, hatalmas tudományos munkába, amely ennek az aránylag fiatal intézménynek a keretei között folyik. A legnagyobb eredményeket eddig kétségkívül a történeti szekció érte el, amikor számtalan történeti részletprobléma megoldása után hozzákezdett az egyes szláv népek történeti szintéziseinek a megírásához. A bolgár és a lengyel történészekkel való szoros együttműködésben, de azokat megelőzve az intézet munkatársai kollektív munkaként megírták a bolgár és a lengyel nép történetét, s e munkák első kötete már napvilágot is látott. Ugyancsak erősen dolgozik az intézet kollektívája a csehek és szlovákok történetének megírásán is, és reméljük, hogy rövidesen az is elkészül. Itt most csak a »Bulgária története« c. munka I. kötetéről szeretnénk beszámolni, amely a kezdetektől 1917-ig tárgyalja az eseményeket. A finom papíron előállított, térképekkel és szebbnél-szebb képekkel illusztrált munka már első pillantásra igén kedvező benyomást tesz az olvasóra. De nem marad el a kiállítás mögött a tartalom sem. Hatalmas forrásanyagon felépülő munkáról van szó, amely kritikailag értékesíti a burzsoá irodalmat és teljes egészében felhasználja a második világháború után megjelent bolgár és szovjet marxista műveket. A bedolgozott hatalmas anyag azonban mégsem kelti a túlzsúfoltság érzését, mert a szerzők megtalálták azt a mórtéket, amelyet a történésznek alkalmaznia kell· ahhoz, hogy az elméleti kérdések kifejtése, az általánosítások és a konkrét történeti anyag szerves képbe olvadjon össze. A hatást fokozza még a szerzők többségének nagy előadókészsége és kitűnő stílusa is. Külön dicséret ületi a szerkesztőket, akik a munkatársak nagy száma ellenére biztosítani tudták a kötet zavartalan egységét,' Azt természetesen nem állítjuk, hogy az ismertetett kötet megoldotta az összes vitás problémákat, kitöltötte azokat a jelentős hézagokat, amelyek annak következtében mutatkoznak, hogy pl. az ötszáz éves török hódoltság koráról részint a források hozzáférhetetlensége, részint pedig technikai nehézségek, káderhiány stb. miatt aránylag keveset tudunk, vagy hogy a bolgár történet utolsó korszaka egyáltalán nincsen feldolgozva. De annak ellenére, hogy ilyen hézagok elkerülhetetlenül mutatkoznak, a kötet szerzői megkísérelték legalábbis a problémák felvetését és ideiglenes megoldását hipotézisek segítségével. Meg vagyunk győződve arról, hogy az esetek többségében a szerzők helyes úton jártak és az utólagos részletkutatások igazolni fogják ilyen esetekben is nézeteiket. A kötet négy nagy részre oszlik. Az első rész két fejezetét Sz. A. Nyikityin írta. Az első fejezetben a mai Bulgária területének őstörténetével foglalkozik. Bemutatja az egymásután következő archeológiai kultúrákat, majd részletesen foglalkozik a trákok történetével. Kár, hogy nem érinti a görög törzseknek a Balkánra való levonulásának kérdését, mert e probléma kifejtése megvilágított volna egy sor homályban maradó kérdést. A fejezet a római hódítással és a trákoknak a rómaiak ellen vívott felszabadító harcaival záródik. A második fejezet már a szlávok őstörténetét és a Balkánra való behatolásukat, majd letelepedésüket vázolja fő vonásaiban. A második rész a feudális Bulgáriát mutatja be. A fejezetek, amelyek számozása csatlakozik az előző rész fejezeteihez, egy-egy nagyobb alkorszakot vagy egyes jelenségeket, folyamatokat tüntetnek fel címűkben. A harmadik fejezet, azaz a második rész 12 Századok