Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Székely György: Konferencia a huszitizmus két elméleti problémájáról 477

KONFERENCIA A HUSZITIZMUS KÉT ELMÉLETI PROBLÉMÁJÁRÓL Az 1953. évi budapesti történészkongresszus egyik határozata alapján a cseh­szlovák történészek szerkesztésében folynak a csehországi huszita forradalmi mozgalom fő kérdéséit és európai visszhangját tárgyaló nemzetközi tanulmánykötet munkálatai. Ennek a munkának volt fontos állomása a kötet szerzőinek és a huszitizmussal foglal­kozó cseh történészeknek összejövetele a Mélnik melletti liblicei alkotóházban 19Ő4. november 26—27-én. Ezen a munkakonferencián olyan elméleti fontosságú kérdéseket vitattak meg, amelyek a magyar történeti irodalomban eddig alig kaptak megvilágítást. A konferencia előkészítéseként a kötet munkatársainak zöme előre elkészítette téziseit, így Frantisek Graus a feudalizmus első válságáról a XIV. században, Josef Macek a nemzetiségi kérdésről a huszita forradalmi mozgalomban. Elkészültek a tézis.ek a huszitizmus németországi (Horst Köpstein), lengyelországi (Ewa Maleczyúska) vissz­hangjáról, a huszitizmus visszhangjáról a Román Népköztársaság területén (Ludovic Demeny) és a magyar népben (Székely György). Tanulmány készül még a huszita for­radalmi mozgalom szlovákiai visszhangjáról is. A huszitizmus nyugat-európai hatásai­ról Α. I. Ozolin szovjet történész ír a tanulmánykötetben. A konferencián képviseltették magukat a Szovjetunió (Α. I. Ozolin docens, Szarátov), a Lengyel Népköztársaság (E. Maleczynska professzor, Wroclav), a Román Népköztársaság (L. Demeny aspiráns, Cluj), a Német Demokratikus Köztársaság (H. Köpstein aspiráns, Berlin) és a Magyar Népköztársaság (e sorok írója) tudományos szervei. A megbeszéléseken nagy számban vettek részt a középkori történelemmel foglalkozó cseh történészek, élükön Rudolf Urbánek akadémikussal, a huszitizmus tör­ténetének régi érdemes művelőjével. Az. első napirendi pontnál Josef Macek államdíjas, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója, a másodiknál Vá lav Husa, a prágai egyetem tanára elnökölt. A találkozó újabb alkalom volt tudományos és baráti kapcsolataink közvetlenebbé tételére. A baráti légkörben lefolyt vita résztvevői egyfelől az általános európai fejlődés fővonalainak feltárására törekedtek, másrészt az Európa egyes részeire jellemző sajá­tosságokat mutatták meg, valamint az egyes országok konkrét történelmi problémáit vetették fel a két napirendi ponttal kapcsolatban. A konferencia olyan kérdéseket tárgyalt, amelyek kidolgozása elősegíti majd az európai történelem fontos törvényszerű­ségeinek világosabbá válását, a közép- és kelet-európai népek, valamint a francia nép közös haladó hagyományainak feltárását. 1. A feudalizmus „első válsága" Az első napirendi pont előadója — F. Graus szovjetunióbeli tanulmányútja miatt — Frantisek Kavka docens, a prágai Károly Egyetem Filozófiai-Történeti Karának dékánhelyettese volt. Referátumában a XIV, századi európai osztályharcok összefüg­géseit tárgyalta, különös tekintettel a huszita forradalmi mozgalomra. Ε korszak köz­ponti kérdése a feudalizmus válsága — emelte ki az előadó. A huszita forradalmi moz­galom cseh kutatói behatóan foglalkoztak a különösen erős európai felkelések és okaik közös vonásaival. Ε tekintetben jellemző példaként utalt J. Macek és F. Graus munkáira. Graus a huszita forradalmi mozgalommal zárta le a feudalizmus válságának első fázisát. Kavka rámutatott áz európai fejlődós két sajátos tendenciájára : Nyugat-Európában

Next

/
Oldalképek
Tartalom