Századok – 1955
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Tudományos ülésszak Moszkvában hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából 471
TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK MOSZKVÁBAN HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK TIZEDIK 475 ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL az, hogy a szerző a második ukrán hadseregcsoport keretében harcoló 46. hadseregnek volt a parancsnoka. Ez a hadsereg vezető szerepet játszott a tiszai áttörésben : katonái szabadították fel Kecskemétet és. részt vettek a főváros felszabadításában is. Az előadás, amelyet az eseményekben közvetlenül résztvevő előadó elbeszélésének ereje tett különösen élénkké, a második világháború általános kérdéseinek áttekintésével kezdődött. Ezután a szerző a Szovjet Hadsereg hadműveleteit ismertette 1944 szeptemberétől kezdve. Jelentős dokumentumanyag, korabeli röpiratok és plakátok alapján mutatott rá arra, hogy a Szovjet Hadsereg nem mint hódító, hanem mint felszabadító érkezett Magyarországra. Különösen részletesen foglalkozott az előadás Budapest ostromával és felszabadításával, kiemelve azt, hogy a Szovjet Hadsereg mennyire igyekezett megkímélni Budapestet a pusztulástól. Előadásának befejezéseképpen Sljomin altábornagy rövid áttekintést adott arról, hogy milyen segítséget nyújtott a Szovjet Hadsereg 1945 tavaszán a magyar gazdasági élet, különösen a mezőgazdasági termelés újjászületéséhez. Az ülésszak befejező előadását M.A. Uszijevics, a közgazdasági tudományok kandidátusa tartotta »A szocialista gazdaság alapjainak, lerakása a Magyar Népköztársaságban« címen. A szerző előadásának bevezetésében részletesen ismertette a Magyarország háborús káraira vonatkozó statisztikai adatokat, majd bemutatta, hogy milyen új helyzet állt elő Magyarország ipari termelésében és nemzetközi: kapcsolataiban az ipar államosítása következtében. Rámutatott arra, hogy Magyarország az első ötéves terv eredményeképpen ipari országgá alakult. Részletes adatokat sorolt fel az ipari termelés megnövekedéséről és az ipar struktúrájának a megváltoztatásáról. Rámutatott a Magyar Kommunista Párt vezető szerepére az ipar fejlesztésében, valamint a szovjet tapasztalatok jelentőségére ugyanebben a vonatkozásban. Utalt az iparfejlesztésben támadt aránytalanságokra és arra, hogy ezeket az 1953. júniusi és 1955. márciusi párthatározatok hogyan küszöbölték ki. Kiemelte a Központi Vezetőség márciusi határozatában a nehézipar elsődleges szerepét. Előadása második részében M.A. Uszijevics ismertette a mezőgazdaság szocializálásának útját hazánkban, a termelőszövetkezetek három típusát, a mezőgazdaság gépesítésének eredményeit. Rámutatott, hogy a gazdaság fejlődésének következtében emelkedik a dolgozók életszínvonala s ugyanekkor megváltozik a magyar társadalom egész szerkezete is. Befejezésül a szerző hangsúlyozta a Magyarországnak gazdasági és műszaki téren nyújtott szovjet segítség jelentőségét és rámutatott arra, hogy az erősödő gazdasági kapcsolatok a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal biztosítják a szocializmus építését Magyarországon. A kétnapos tudományos ülésszak M.N. Tyihomirov akadémikus, az Akadémia Történelemtudományi Osztályának vezetője meleghangú zárószavaival fejeződött be. A magyar delegációnak módja volt arra, hogy a szovjet történettudomány képviselőivel megbeszélést folytasson a magyar történelem egyes kérdéseiről és a szovjet és magyar történettudósok együttműködésének kérdéseiről. Ε megbeszéléseken — melyeken A.M. Pankratova, M.N. Tyihomirov, Sz.D. Szkazkin, Sz.B. Kiszeljov akadémikusok, A.L. Szidorov, a Történettudományi Intézet vezetője és még számos kiváló szovjet történész vett részt — a szovjet történészek többek között ismertették észrevételeiket a »Magyar-10*
