Századok – 1955

Közlemények - Dolmányos István: A dekabrista felkelés magyarországi emlékei 425

A DEKA Bill STA FELKELÉS MAGYARORSZÁGI EMLÉKEI 435 jegyezte fel német nyelvű naplójában, hogy Miklós lett az orosz cár.5 8 Ezzel párhuzamosan Keglevichné naplója is foglalkozott a további orosz fejlemények­kel, de most már nyomatékosabban, kilenc soron keresztül.5 9 A dekabrista felkelés hírének első magyarországi kéziratos dokumentuma Keglevichné január 8-án kelt naplóbejegyzése. Ebben már nem ír a dinasztikus válságról, kizárólag a dekabrista felkeléssel foglalkozik. Amint írta, a felkelés (»eine Revolte«) hírét testvérétől hallotta. (Tehát nem újságból olvasta!) Megállapította, hogy a felkelők, bár dinasztikus ürüggyel fogtak fegyvert, lényegében alkotmányt akartak adni Oroszországnak. Megemlékezett arról, hogy ágyúkat vetettek be ellenük.60 A cseppet sem demokratikus arisztokrata asszony feljegyzése két szempontból is igen érdekes. Bizonyítja, hogy a felkelés híre szájról-szájra járt a főnemesek körében. Emellett pedig jellemzi az oroszországi események hatását, hogy helyet kaptak egy ilyen naplóban, amely küpolitikai jellegű kér­déseket általában nem érintett. Egyéb adatok azt mutatják, hogy a dekabrista felkelés hírével párhuza­mosan a közvélemény továbbra is foglalkozott a dinasztikus válság megoldá­sával és az ebből várható külpolitikai fejleményekkel. Kazinczy Ferenc például arról értesítette Cserey Miklóst ebben az idő­ben, hogy »Eggy ma vett levélből értem, hogy Constantin Császárnak bajt csinála á' Sándor testamentuma, melly azolta találtatott fel (lehet-e ezt hinni?) a' miólta Miklós Herczeg a' katonaságot és Status embereit a' Constantin hűségére feleskedteté. A meghalt Csár (sic) nem Constantint, hanem Miklóst nevezte követőjének, a' mint mondják. Ugyanezért az Esztei Ferdinánd Kir. Herczeg M. Orsz. Kommandírozó nem is indult-el a' Constantinnak destinált Sz. István Csillagával. A vélekedés az, hogy Miklós leszen a' Csár, Constantin pedig Lengyel Király ; mely a Hegyaljának nem volna rossz ; inkább kelne a' mi Tokajink. Elmondám, amit tudtam.« Valamivel alább pedig még ezt toldotta leveléhez : »Eggv Galicziai Guberniális Consiliarius barátomtól éppen ma veszek levelet. Sajnálja a' békeszerető Sándor halálát, 's ez az epi­thetum azt hiteti velem, hogy Constantin nem békeszerető^s a Görögöket nem hagyja pártfogás nélkül. A' természet törvénye az építés de rontás által. így szent álom a' Fejedelmek örök békéjek. Pedig azt kívánni kellene, ha lehet­ne.«01 Az országgyűlés Guzmics Izidor számára készült naplójának jegyzője az 1826. január 14-i ülés mellé a következő margójegyzetet biggyesztette: »Az a' hír, hogy Ferdinánd (a' Magyar Katonaság' Fő Commandánsa) tegnap indult Bétsből Petersburgba, hatodmagával: de követtársai közt edgy tsiper Magyar sincs. — Ecce percharem nobis gentem Hungarorum . . . Miklós az új Czár a' szent Alliansba állott ! Szerencsétlen Görögök . . .«β2 Se Kazinczy óriási levelezése, sem az országgyűlés jegyzője nem említi a 58 »Die Xachricht angekommen, dass der Fürst Nicolaus Kaiser von Kussland geworden ist.« Gr. Széchenyi István naplói. Szerk. és bev. dr. Viszota Gyula. III. k. Bpest, 1932. 6. I. 59 Keglevichné nalója, i. h. f. 3. 60 Uo., Keglevichné naplójának egyes részeit 1938-ban Östör József fordította magyarra ós ugyanő adta ki. À magyar nyelvű kiadásból azonban a szóban forgó rész kimaradt. 61 Kazinczy Ferenc Összes Művei. Harmadik osztály. Levelezése. XIX. k. Kiadta dr. Yáczy János, Bpest, 1909. 509—510. 1. Jan. 13. 62 Kerületi napló. 1825—27. Orsz. Széchényi Kvt. kézirattára. Quart. Hung. 2049. Vaszary Kolos közölte ugyan a Guzmics-Naplót, de elhagyta belőle az orosz vonat­kozású margó »Jegyzés«-t. Vö. Vaszary, i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom