Századok – 1955

Tanulmányok - Hanák Péter: A dualizmus válságának elmélyülése a XX. század első éveiben 359

414 HAXÄK PÉTER 178—179., 180. kk. 1., Bauer, id. m. 522—539. 1. Ε nacionalista nemzeti program következményeire : Stróbl, id. m. 38—39. 1. A magyarországi SzDP szervezeti felépítésénél felhasználtam Dogscha Denisenek a tankönyv számára készített értékes előtanulmányát ; A SzDP szervezeti kérdéseiről. A párt szervezeti felépítésére nyújt tájékoztatást a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelentése az 1907. évi augusztus hó 18—24. napján Stuttgartban tartandó nemzetközi kongresszushoz. X. 1907. aug. 18. melléklet, 19—20. 1. A szociáldemokrata feldolgozások közül a szervezeti kérdésekkel legalaposabban — bizonyos fokig a problémákat is feltárva — foglalkozik Buchinger, id. m. 113—128. 1. Az 1903-as szervezeti szabályzatra •és vitájára : X. pártgyűlés jkv. 1903. 7—11. ill. 71—83. 1. A pártnak a szakszervezet alá rendelt viszonyára vonatkozó idézet Bucbinger, id. m. 116. 1. A vékony munkásarisztokrata réteg helyzetére 1. Berend—Ránki, id. m. 314 317. 1. A pártvezetés szervezési »elveire« : X. pártgyűlés jkv. 1903. 67—70. 1., XII. pártgyűlés jkv. 1905. 87. 1. (innen a szövegben szereplő idézet). Garami emberi magatartásának árnyoldalaira : Garami Ernő Emlékkönyv. Bpest, 1939. 7., 10. 1. A burzsoá politikusok »elismerő« véleménye Garamiról ; Kristóffy, id. m. 373. 1., Gratz, id. m. II. k. 140. 1., Garami Emlékkönyv, 33. 1. (gróf Andrássy Gyula : »elragadtatott véleménye«), revizionizmusára : Andics, id. m. 78—79. 1. A SzDP elméleti nézeteinek marxista értékelését adja Andics, id. m. 78—91. 1. Felhasználtam még Xádasdi József szakdolgozatát : A XX. század, eleji szociáldemokrata történelemszemlélet kérdéséhez. Az elmélet elhanyagolására Andics, id. m. 79 80. 1., Kató, id. m. (egyetemi jegyzet). 191. 1. Az 1903-ban elfogadott program tervezetét 1. : X. pártgyűlés jkv. 1903. 33—38. 1., indokolását és vitáját : 98—119. 1., végleges szövegét : 3— 6. 1. A SzDP vezetőinek elméleti nézeteire vonatkozó idézetek közül azt, hogy a kapitalizmus szétroncsolta a középkori termelés béklyóit : N. 1901. dec. 12. ; 1848 polgári forradalomként való értékelésére : X. 1902. márc. 15., 1903. márc. 14., 17. ; Kossuth, mint a polgárság képviselője : X. 1902. szept. 6. ; a magyar nagybirtoknak kapitalista nagyüzemként való értékelésére : MMTVD., II. k. 285—286. 1. ; Magyarország mint tiszta nemesi állam : X. 1907. aug. 18. melléklet, 21. 1. ; a feudalizmus uralmát »a sarkaiból kiemelni« : N. 1900. aug. 28. A »parasztosztály reakcionárius« voltáról : X. 1907. júl. 26. Hogy a párt valójában miért nem fogadott el demokratikus agrárprogramot, s miért nem dolgozott ki semmilyen agrárprogramot 1. Andics, id. m. 89 90. 1.; Garami Emlékkönyv, 41., 50—51. I. Az önálló vámterület vitáját 1. : IX. pártgyűlés jkv. 1902. 50—82. 1. (Garami idézet 78.1.) és X. pártgyűlés jkv. 1903. 84—97. 1. (Weltner idézetek 84., 92.1.) A függetlenségi eszme nacionalizmusnak bélyegzését illusztráló idézetek : IX. pártgyűlés jkv. 1902. 77. 1. és X. 1905. júl. 27. A nemzetiségi mozgalom elhanyagolására : Andics, id. m. 86—88. 1. ; XII. pártgyűlés jkv. 1905. 65—66., 85—87. 1.; Szoc. munkásmozgalmak 1905. 222—226. 1. ; internacionalizmust színlelő frázisokra : X. 1905. dec. 20. ; IX. pártgyűlés jkv. 1902. 77.1. ; ugyanitt a nacionalista megnyilatkozás a különböző nemzetiségek függetlenségéről : 75. 1. A burzsoáziával' való szövetség szükségességének bizonygatására : N. 1905. jún. 22., 25., 1907. júl. 20. A magyar történelem »sajátosságára« : Kunfi Zsigmond : Die •politische Lage in Ungarn. Megj. : Neue Zeit. 1905—1906. II. k. 88. 1. idézi : Andics, id. m. 82. és 83. 1. A harcok elől meghátráló vezetésre példaként említhetjük a talpasi parasztzendüléssel, vagy az élesdi csendőrvérengzéssel kapcsolatos bókítgetést. Adeverul 1904. jan. 17., ill. máj. 1, s továbbá magatartásukat az 1905. év nagy megmozdulásaival kapcsolatban. Az álradikális demagógiával való taktikázásra : Andics, id. m. 91—92. 1. Ezt a taktikát kitűnően jellemző idézet: MMI Arch. Α. XV. 1/1918/22. (a Hamburger-per iratai). Az általános választójog kizárólagos elsőbbségére : Buchinger, id. m. 208. 1., Lassalle szellemének érvényesítésére : Buchinger : A nagy esztendő. Bpest, 1915. 16. 1. Az általános választójog »feudalizmust« megdöntő forradalmi erejéről szóló idézet : X. 1900. aug. 28. A taktikai elvtelenségre 1. Garami referátumát a XII. pártgyűlésen. : jkv. 1905. 102-103., 108—109. 1. A parasztsággal való áthidalhatatlan ellentétre : X. 1907. júl. 26. Az oroszországi és magyarországi gazdasági-társadalmi fejlődés hasonlóságait a megelőző fejezet végén kifejtettük. A fejlődés különbségeiről szóló fejtegetésnél alapul vettük : Révai : Marxizmus, népiesség, magyarság. 239—242. 1. ; Andics, id. m. 91. 1. és Andics Erzsébet : 35. éve a magyar nép élén. Társadalmi Szemle. 1953. okt-nov. 954—955. 1. ; Mód, id. m. 345—348. 1. ΗΛΝΛΚ PÉTER