Századok – 1955

Tanulmányok - Hanák Péter: A dualizmus válságának elmélyülése a XX. század első éveiben 359

390 ΗΛΧΑΚ PÉTEJl önálló nemzeti államok alakulása az imperialista, nacionalista burzsoázia, vezetésével — vagy : a Monarchiát megdöntő polgári-demokratikus forradalom továbbfejlesztése szocialista forradalommá és szocialista államok megalkotása az internacionalista proletariátus vezetésével. Az osztrák szociáldemokrácia áruló vezetői ugyan mindkét történelmi lehetőséggel szembefordultak és mindvégig a Monarchia fennmaradása érdekében mesterkedtek, de· azzal, hogy elvetették a nemzetek önrendelkezési jogát és lemondtak a proletariátus vezetőszerepéről, végeredményben az első lehetőség bekövetkeztét segítették elő. Az osztrák SzDP elméleti és gyakorlati opportunizmusa azért volt különösen veszélyes, mert a párt vezetői a megalkuvást, a munkásárulást ügyesen, forradalmi frázisokkal, radikális demagógiával leplezték. Ezzel hosszú ideig sikerült a munkástömegeket félrevezetniök. Ilyen vonások jellemezték az osztrák szociáldemokrata pártot, amely erősen — és károsan — befolyásolta a magyarországi párt és mozgalom fejlődését. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezeti felépítése és az 1903-as szervezeti szabályzat »A proletariátusnak a hatalomért folytatott harcban nincs más fegyvere, mint a szervezet« — tanítja Lenin.1 A magyarországi proletariátus osztályharca szempontjából is elsőrendű jelentőségű kérdés volt, hogy milyen szervezeti elvek és szabályok szerint épül fel vezető pártja. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt egész fejlődésében a II. Internacionálé pártjait — elsősorban a német és az osztrák pártot — követte, »s ugyanazokat a tüneteket mutatja nagyban és egészben, mint a nyugati szoc. dem. pártok« — állapította meg Rákosi Mátyás.2 A magyarországi párt azonban több vonatkozásban — így éppen szervezeti felépítésében — még példaképei mögött is elmaradt. Bár a II. Internacionálé pártjai egyáltalán nem voltak a proletariátus élcsapatai, de a szakszervezetek mellett erős pártszervezeteket is kiépítettek. A magyarországi párt azonban nemcsak a szó marxista értelmében nem tekinthető pártnak, hanem a II. Internacionálé pártjainak mértékével mérve is gyenge, laza, árnyéletet élő szervezet volt. Az SzDP kezdettől fogva elhanyagolta a pártépítést, de a 90-es évek elejének tömegszervezeteket építő lendületében még biztosítani tudta vezetőszerepét a szakegyletekben. Az opportunizmus előretörésével párhuzamosan azonban ez a vezetőszerep mindjobban elhalványult.. A szakszervezetek kiépülése és országos központjuk, a Szaktanács létrejötte után pedig a párt, amelynek elenyészően kevés önálló szervezete volt, lényegében felolvadt a szakszervezetekben. Ezt a folyamatot elősegítette, hogy a reakciós magyar választási rendszer következtében a pártnak nem lévén parlamenti frakciója, ez sem ösztönözte a politikai szervezetek kiépítésére. A századforduló után még jobban megerősödött az SzDP szervezeti felépítésének sajátos tradeunionista formája : alapszervezetei a szakszervezetek voltak, minden szakszervezeti tag automatikusan párttagnak is számított. Csupán a szakmánként 1 Lenin, Vol. Müv. I. k. 552. 1. 2 A Rákosi per. Bpeat, 1950. 377. 1.