Századok – 1955
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon 34
A DUALIZMUS RENDSZERÉNEK ELSŐ ÉVEI MAGYARORSZÁGON* l, A dualizmus rendszerének lő vonásai Lenin a nemzetek önrendelkezési jogáról írt művében kifejti, hogy »Nyugat-Európa kontinentális részén a burzsoá-demokratikus forradalmak korszaka eléggé pontosan meghatározott időszakot ölel fel, körülbelül 1789-től 1871-ig. Éppen ez a korszak volt a nemzeti mozgalmaknak és a nemzeti államok kialakulásának a korszaka.« Ausztriában pedig — s itt Ausztrián az egész Osztrák-Magyar Monarchia, tehát Magyarország is értendő — »a burzsoádemokratikus forradalom 1848-cal kezdődött és 1867-tel végződött.«** Az előző fejezetekben' elmondottak rávilágítottak arra, hogy az 1848— 49-i forradalom és szabadságharc vereségével nem zárultak le a burzsoánemzeti mozgalmak Magyarországon ; az abszolutizmus idején folytatódott a küzdelem a magyar nemzeti függetlenségért, továbbfolyt a parasztság harca a földért, folytatódtak a nemzetiségek mozgalmai neinzeti követeléseikért ; továbbra is a történelem napirendjén maradtak a befejezetlen, levert polgári forradalom főkérdései : a nemzeti függetlenség kérdése, az agrárkérdés, a nemzetiségi kérdés. A polgári forradalom korszakát csak az 1867-i kiegyezés zárta le hazánkban. A kiegyezés a magyar nagy- és középbirtokos-osztály — valamint az általuk képviselt burzsoázia — megegyezése volt az osztrák nagytőkével és nagybirtokkal, ill. a Habsburg-házzal. Ezek az osztályok azért egyeztek meg egymással, ill·, a dinasztiával, mert — ellentéteik dacára — szükségképpen összetalálkoztak abban a törekvésükben, hogy véget vessenek a néptömegek demokratikus mozgalmainak és megakadályozzák a polgári forradalom végigvitelét ; hogy gátat emeljenek a birodalom területén élő többi — túlnyomóan szláv — nemzet felszabadulásának és biztosítsák azok felett elnyomó uralmukat ; hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek maguknak a tőkés gazdálkodáshoz és előmozdítsák a kapitalizmus kiterjesztését. Azokat a kérdéseket tehát, amelyeket a forradalom »alulról«, a néptömegek erejével akart megoldani, most a kiegyezés »felülről«, a néptömegek ellen, az uralkodó osztályok kompromisszumával »oldotta meg«. Miben állt ez a kompromisszum ; hogyan »oldotta meg« a kiegyezés a polgári forradalom kérdéseit? A magyar nemzeti függetlenség kérdését, amelyet a forradalom a Habsburg-birodalommal való szembefordulás, az elszakadás útján akart megoldani, a kiegyezés a Habsburg-birodalmon belül, azzal összefogva, azt megerősítve .»oldotta meg«. A magyar uralkodó osztályok ilyenformán lemondtak a magyar * Az itt közölt tanulmány részlet az egyetemi tankönyvnek az 1849—1918 közötti időszak történetét tárgyaló kötetéből. — A kiegyezés létrejöttét, a vonatkozó törvénycikkek tartalmát a tankönyv megelőző fejezete ismerteti. ** Lenin Magyarországról. Szikra, 1954. 16—17. 1.
