Századok – 1955
Tanulmányok - G. Fazekas Erzsébet: Magyarország felszabadulása a népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése 334
356 G. FAZEKAS ERZSÉBET hadsereget« címmel közölt adásában, figyelmeztette a honvédeket, hogy Lemberg irányában és Tarnopóltól délre az orosz támadó hadműveletek már a magyar arcvonal szomszédságában folynak. A Kossuth-rádió a hadsereg katonáinak 'megmentését összekapcsolta a harmadik és egyben az adott helyzetben legfőbb kérdéssel : a hadseregnek a németektől való elszakadása kérdésével. Ezért az I. Hadsereg tábornokaihoz és tisztjeihez is fordult és lelkükre kötötte : hazafias kötelességük, a németek ellenállásával szemben is, átvágni magukat honvédcsapataikkal a Kárpátokon. Mentsék meg a hadsereget, melynek itthon a helye, s az a feladata, hogy az országot a német fasiszták és belső cinkosaik uralma alól felszabadítsa. A Kossuth-rádió következő adásaiban is mindenkor visszatérő jelszó : »Fegyverrel kell utat vágni hazafelé.« így egyazon jelszóba tömörült a honvédek életének megmentése és a hadsereg németellenes, szabadságharcos fellépésének kérdése. Ez viszont ebben a helyzetben az első és döntő lépés lehetett Magyarországnak a Hitler-blokkból való elszakadásához. A Kossuth-rádió július 26-án az MNFF nevében avval fordult a hazafiakhoz, hogy az idő megérett a cselekvésre, a németellenes megmozdulásra. Fő követelésként hangsúlyozta : »Azonnali szakítás Hitlernémetországgal! Béke a szövetségesekkel! Kiűzni a németeket az országból! Gyökeresen felszámolni a március 19-i hazaáruló rendszert!«1 9 Tehát maga a stratégiai fő jelszó — a Hitler blokktól való elszakadás és a független, demokratikus Magyarország megteremtése — vált a közvetlen cselekvés jelszavává. S az adott erőviszonyok közt, amikor a német megszállással szemben a legnagyobb ütőképes erővé maga a honvéd hadsereg válhatott, az összes jelszavakat ennek megfelelően kellett megfogalmazni. Tehát először is számolni kellett avval a ténnyel, hogy a német fasiszták oldalán folytatott háború addigi keserves tapasztalataihoz ebben az időben hozzájárult a magyar csapatok elevenébe vágó, újonnan előállott súlyos harctéri helyzet. Ez nemcsak a katonákra gyakorolt hatást, hanem a tisztikar túlnyomó többségében értelmiségiekből kikerülő, tartalékos tisztjeire is. Ezek közt megindult a folyamat a németellenesek és németbérencek elkülönülésére. Ezért annak a taktikai tételnek megfelelően, hogy a harc lehetséges közvetlen tartalékait a megszerzett tapasztalatok alapján a kellő pillanatban cselekvésre lehet bírni, a Kossuth-rádió egyik felhívást a másik után intézte a hadsereg katonáihoz és tisztjeihez. Ugyanakkor a Kossuth-rádió a taktikai vezetés másik fontos feladatát, a helyzetnek megfelelő fő harci formák kiválasztását is helyesen oldotta meg. Közölte, hogy a fő jelszavakban kitűzött célok megvalósításához az MNFF »ma a következő fő harci formákat javasolja és állítja előtérbe : A fronton levő honvéd csapatok azonnal induljanak meg hazafelé! Ha a németek meg akarják őket ebben akadályozni, akkor fegyverrel törjenek utat a hazába. Menetalakulatok megtagadják az engedelmességet, ha a frontra indít ják őket ! Az országban levő magyar csapatok megkezdik a hadműveleteket a német helyőrségek és a Gestapo, SS alakulatai ellen!«5 0 Az MNFF emellett hangsúlyozta, hogy érvényben marad egyúttal a többi harci forma is : partizánharc, szabotázs, sztrájk, béketüntetések. Az erőviszonyok olyanok voltak, hogy a Vörös Hadsereg csapásai alatt a fronton előállott bomlás az uralkodó osztály válságának fokozódásához 49 Kossuth-rádió. Jul. 26. A Függetlenségi Front vezérlő bizottságától. 50 Uo.
