Századok – 1955

Tanulmányok - G. Fazekas Erzsébet: Magyarország felszabadulása a népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése 334

MAGYARORSZÁG FELSZABADULÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSÉHEZ 351 lépni, akik nem ritkán a »Magyar Front« háta mögé rejtőzve, a »Béke« puszta követelésére szorítkoztak és egyúttal a nyugati hatalmakkal kötendő külön­békét »népszerűsítették«. A »Béke és Szabadság«-nak ezt a kérdést ki kellett volna fejtenie. Ez egyrészt a kiváró ellenzéki politikusok elszigetelését segí­tette volna elő. Másrészt elkerülhetővé tette volna a béke jelszavának szembe­állítását a hitleristák elleni harc jelszavával. A jelszó megfogalmazásának ez a halványsága — mely szintén elsősorban arra vezethető vissza, hogy az MKP magyarországi szervezetei fel voltak oszlatva — megnehezítette a széles tömegek közötti felvilágosító munkát, hiszen ezek elsősorban a háborús szenvedésekből kerestek kiutat. Ugyanakkor a »Béke és Szabadság« júliusi számának nagy érdeme, hogy fegyveres harcot, szabadságharcot hirdetett s ennek megvalósításához széles nemzeti összefogást, melynek vezető ereje­ként a munkásosztályt jelölte meg : ))Ma még mindenki szövetségesünk lehet, aki fegyvert ragad és harcba száll a német elnyomóval,« ' »Munkások! Népünk jövője kezünkben van. Maroknyi német van csak hazánkban, vert seregüknek nincs tartaléka. Egyetlen hatalmas erőfeszítés­sel kiűzhetjük a német rabtartókat, pokolra küldhetjük bérenceiket. Csak az egységes nemzet szabadságharca mentheti meg hazánkat a pusztulástól! Csak a munkásság áldozatkész küzdelme biztosíthatja a magyar nép igazi uralmát országunkban ,«3 3 Ságvári Endre elvtárs, a »Béke és Szabadság« szerkesztője, a magyar függetlenségi harc rettenthetetlen hirdetője, forradalmi tettel mutatta meg, hogy szabadságharcos nem ismerhet megtorpanást, még ha életébe kerül is. 1944. július 27-én fegyverrel a kezében, a rendőrség kopóival folytatott tűz­harcban esett el. A fegyvert utolsó leheletéig biztos kézzel irányította, a rá­rohanó detektívek közül golyója egyet megölt, kettőt súlyosan megsebesített. A rendőrség jelentéséből kiderül, hogy Ságvári elvtárs kétszeres túl­erővel állott szemben — mindössze másodmagával volt —, mikor négy detek­tív a letartóztatását megkísérelte.3 4 * A Vörös Hadsereg második csapása eredményeként, Zsukov tábornok I. Ukrán frontja, mely déli- és délnyugati irányban támadott, március végére »Kolomia (Kolomes) és Csernovici (Csernyovic) területén százkilométeres szakaszon érte el a Kárpátok előhegyeit és befejezte azt a hadműveietet, mellyel a német arcvonalat két részre vágta.«3 5 AII. Ukrán front csapatai pedig Konyev tábornok parancsnoksága alatt »március 19-én átkeltek a Dnyeszteren és nyugati irányban gyorsan előretörve, március végén a Pruth-folyó Lipkán-i, Szkuljen-i szakaszán elérték az ország­határt. AII. Ukrán front balszárnya, amely déli és délnyugati irányban táma­dott, megtörve az ellenség szívós ellenállását március végén Ribnyica és 33 Uo. »Ki a németekkel! Halál a hazaárulókra« c. cikkből. 34 B. M. 13101/B. kt, 1944. Bpest, 1944. júl. 31. »Baloldali mozgalmak«. III. Kommunista mozgalom, 2. (MMI arch. »Baloldali összesítő«, 1944.) 35 M. N. Zamjatin vezérőrnagy, F. D. Vorobjev ezredes, N. F. Artyemjev és I. V. Pasotykin alezredes : A tíz csapás. Bpest, a Honvédelmi Minisztérium Kiadása, 1950. 34. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom