Századok – 1955

Tanulmányok - G. Fazekas Erzsébet: Magyarország felszabadulása a népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése 334

348 G. FAZEKAS ERZSÉBET rádió útján. A KMP Külföldi Bizottsága ebben az időben — a háború és illegalitás viszonyai következtében — még nem szerzett tudomást arról, hogy a pártunk Magyarországon levő vezetői közül azok, akik szabadon voltak, elfeledkezve a forradalmi pártnak, a munkásosztály élcsapatának jellegéről és szerepéről szóló lenini tanításról, kimondották a párt feloszlatását. Ami a Békepártot illeti, először is a Külföldi Bizottság nem tekintette célszerűnek, hogy éppen akkor, amikor a tömegeket aktív harcra kellett mozgósítani a német fasizmus és magyarországi ügynökei ellen, olyan szervet hozzanak létre, mely már nevében is passzív jellegű. Másodszor, mert a Külföldi Bizottság a háború okozta kapcsolati nehézségek folytán nem ismerhette a pontos helyzetet, azt gondolta, hogy a Békápártot, pártirányítás alatt, fedőszervként, szélesebb tömegkapcsolatok megszerzése szempontjából hozták létre — nem pedig arra, hogy a pártot feloldják egy laza szervezetbe, mely éppen emiatt jóidéig képtelen volt tömegkapcsolatokat is kiépíteni. Ehhez még hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a párt feloszlatását, a párt börtönben levő vezetőinek tiltakozása ellenére, 1943 nyarán, tehát olyan időben mondották ki, amikor a sztálingrádi csata következtében a német-olasz koalíció táborában a bomlás megindult é3 Magyarországon a forradalmi válság objektív előjelei már megmutatkoztak.* Azok, akik a pártot feloszlatták, tehát megfeledkeztek arról a lenini tanításról is, hogy csak olyan helyzet vezet forradalomra, amikor az objektív változásokhoz egy szubjektív tényező is hozzájárul, azaz a munkásosztály olyan tömegakciókra képes, melyek a régi kormányhatalmat megdöntik. A munkásosztály pedig ilyen feladat elvégzésére forradalmi pártja vezetésével lesz tényleg képessé. A német megszállás idején tehát egyedül a Külföldi Bizottságnak a Kossuth rádión keresztül küldött útmutatásai voltak azok, melyek a Békepártban levő kommunisták munkáját eredményesebbé tették, őket az ingadozásoktól óvni tudták s megérttették velük azt is, hogyan kell tömegkapcsolataikat kiépíteniök. Ezeknek az útmutatásoknak köszönhető az is, hogy a Békepárt, a változott helyzet miatt bizonyos együttműködésre hajlandóvá lett ellenzéki pártokkal együtt, 1944 áprilisában a Magyar Frontot megalakította. Ebben eleinte a következő pártok vettek részt : Békepárt, Szociáldemokrata Párt, Kisgazdapárt, Kettőskereszt Szövetség (legitimisták). 1944 nyarán a kommunisták keresztülvitték, hogy a Magyar Front többi pártjai beleegyezzenek a Nemzeti Parasztpárttal való bizonyos együttműködésbe. Ez a párt, melynek jó kapcsolatai voltak a szegényparasztság és az agrárproletariátus soraiban, csak szeptemberben lett a Magyar Front tagjává, akkor amikor az újjáalakult MKP a Magyar Frontnak tényleg élére állt és a többi párttal el tudta fogadtatni a Nemzeti Parasztpárt felvételét. A Magyar Front nem sokkal megalakulása után röplapot adott ki, mely új szabadságharcot, új népháborút hirdetett. A röplap tartalmazta egyúttal a Magyar Front programját, melynek fő célkitűzése »a német hódítók és cinkosaik kiverése,· béke a szövetségesekkel, s a minden ízében demokratikus szabad Magyarország alapjainak lerakása.« Felszólította mindenekelőtt a munkásokat és a parasztokat németellenes szabotázsra. Továbbá az értelmiségieket, sőfc a polgárokat is felhívta : akadályozzák meg, hogy a német fasiszták és magyar cinkosaik az országot háborújukban felhasználhassák. * Ezt a kérdést a közbeeső — itt nem közölt — fejezetben tárgyaltuk.