Századok – 1955
Tanulmányok - G. Fazekas Erzsébet: Magyarország felszabadulása a népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése 334
342 G. FAZEKAS ERZSÉBET 2 A magyar kommunisták stratégiájának és taktikájának néhány vonása Magyarország német megszállása idején Az 1944-es esztendő katonai szempontból a Vörös Hadsereg döntő győzelmeinek jegyében zajlott le. A sztálingrádi csatához kapcsolódó kurszki csatával megindultak a Vörös Hadseregnek egymást követő, egymással összefüggő támadó hadműveletei, melyek többé nem engedték lélegzethez jutni a német hadsereget. A kurszki hadművelet lényegében bevezetőjévé lett az 1944-es év tíz sztálini csapásának. A Vörös Hadsereg ezek folyamán az egész Szovjet földről kiűzte a fasiszta területrablókat, az ellenséges csapatokat üldözve átlépte a szovjet határokat, és felszabadította a szomszédos országok népeit a fasiszta elnyomás alól. Ugyanakkor a szovjet hadsereg sikerei döntő erővel hatottak a nemzetközi helyzet alakulására. Mindenekelőtt arra késztették a nyugati hatalmakat, hogy az 1943 november-decemberében megtartott Teheráni Konferencia határozatainak megfelelően — bár egyhónapi és hat napi késéssel — végre megnyissák a második frontot. 1944. június 6-án Normandiában megkezdődött az angol-amerikai csapatok partraszállása és Hitlernémetország két front harapófogójába került. Ennek a harapófogónak azonban az volt a sajátossága, hogy keleti ágának háromszor erősebb fasiszta hadsereget kellett szorítania és felmorzsolnia, mint a nyugatinak. Keleten kb. 200, nyugaton kb. 70 fasiszta hadosztály állott szemben a hitlerellenes koalíció csapataival. Mindazonáltal, nemzetközi szempontból, a második front megnyitása azt jelentette, hogy a háború befejező szakaszában megjavult a nyugati szövetségeseknek a Szovjetunióhoz való viszonya, az Egyesült Nemzetek Frontja1 2 megszilárdult. A nemzetközi helyzetet továbbá mind az európai mögöttes területen, mind magában a német haderők hátországában az »európai új rend« összeomlása jellemezte. Ennek tényezői voltak : egyrészt a leigázott nemzetek hatalmai erővel fellángoló szabadságharcai, másrészt a hitlerista tömb katonai és politikai széthullása. Nyugaton az »európai mögöttes terület«, Franciaország, Belgium és más országok, valamint a hitlerista tömbből már kiszakadt Olaszország valóban tűzhányóknak mutatkoztak. Ezekben az országokban a kommunista pártok vezetése alatt a hazafiak belülről, a partizánharc fegyverével mértek kemény csapásokat a fasiszta megszállókra. Ezt a harcot minden eddiginél jobban megkönnyítette, hogy a Vörös Hadsereg a megtépázott német hadigépezetnek még megmaradt leghasználhatóbb egységeit kötötte le. így aránylag jelentéktelen német erők maradtak egyes nyugati területeken helyőrségi szolgálatra. A partizánharc különösen Franciaországban és Olaszországban tört fel hatalmas erővel s valóságos nemzeti szabadságharccá nőtt. Maguk à francia és olasz hazafiak voltak azok, akik a német megszállókat hazájuk egyes területeiről kiverték, azt megelőzően, hogy az angolszász csapatok ezeket a területeket elérhették volna. 12 Sztálin kifejezése. 1944. november 6-i beszédében használta először ezt a megjelölést.
