Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 308

KRÓNIKA A SZÁZADOK SZERKESZ A Századok szerkesztőbizottsága 1954. december 22-én ülést tartott, melyen megvitatta a közlésre javasolt tanulmányokat. Äz egyik cikk kapcsán a szerkesztőbizottság foglalkozott a Hazafiai Népfront történelmi előzményeinek kérdésével. A vita során számos hozzászólás hangzott el. Különösen jelentős volt Révai József levélben kifejtett álláspontja. Révai elvtárs levelében helytelenítette azt a felfogást, hogy a magyar nép fejlődésének »egyik legdöntőbb hajtóereje« eddig is a nemzeti összefogás volt. Majd így folytatta : »'Egyik legdöntőbb hajtóerő' ? Mi volt a 'másik' vagy a 'többi' 'legdöntőbb hajtóerő' ? Csak találgatni lehet : a 'másik' nyilván az osztályharc volt. Ha igen (és más következtetésre alig lehet jutni), akkor tiltakozni kell ez ellen a zavaros és helytelen formula ellen, amely a nemzeti összefogást az osztályharctól függetlenül és vele szembeállítva a magyar történelem, 'egyik legdöntőbb hajtóerejévé' teszi meg. Ugyanilyen hibás a mi Hazafias Népfrontunkat kizárólag a magyar múlt nemzeti összefogásaiból származtatni, kihagyva a Hazafias Népfront előzményei és történelmi hagyományai sorából a magyar dolgozó osztályok hatalmas BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE osztály h arca it — Budai Nagy Antaltól és Dózsa Györgytől a modern magyar munkásosztály nagy tömegmegmozdulásáig — amelyek jellegüknél fogva nem szublimálhatok ugyan a »nemzeti összefogás« fogalma alá, de azért nem kevésbé előzményei és hagyományai a Hazafias Népfrontnak, mint a múlt magyar szabadságharcai, amelyeket — így, vagy amúgy — az akkori magyar uralkodó osztályok vagy rétegek vezettek. Furcsa, hogy épp a magyar történészeket kell ilyen elemi igazságokra figyelmeztetni ! Nem mentség, hogy ilyen liberális hibákat a Hazafias Népfront történelmi hagyományaival kapcsolatban manapság nemcsak történészeink követnek el, hanem, sajnos, sajtónk is. A marxista történészeknek nem az a feladatuk, hogy a napi sajtó tudománytalan tévedéseit elfogadják, hanem az, hogy korrigálják őket λ A szerkesztőbizottság ezek alapján a cikk alapos átdolgozását és átjavitását határozta el és ezt az útmutatást a történettudomány szempontjából irányadónak tekintette. A továbbiakban a bizottság meghallgatta a szerkesztőség bejelentéseit a Századok tervének elkészítésére és más kérdésekre vonatkozólag és a bejelentéseket tudomásul vette A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÄRSULAT HÍREI A Magyar Történelmi Társulat előadássorozatában 1955. január 28-án előadás hangzott el »Az 1905-ös oroszországi forradalom emlékezeten címmel. Az előadó, Niederhauser Emil docens, a Történettudományi Intézet munkatársa, a nagyszámú, történészekből, középiskolai tanárokból és egyetemi hallgatókból álló közönség előtt részletesen ismertette az 1905-ös forradalom történelmi jelentőségű eseményeit és rámutatott a forradalom nemzetközi hatására. * Január 26-án tartotta meg alakuló ülését a Magyar Történelmi Társulat legújabbkori magyar történelemmel foglalkozó tagjainak szekciója. Az alakuló ülésen több mint negyven történész vett részt. A megjelentek kiegészítették a szekció tagnévsorát, majd az 1917—1915-ig és az 1945-től napjainkig terjedő időszak történetének kutatóiból két munkacsoport alakítását határozták el. A szekció elnökének Réti Lászlót, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatóját, alelnökeinek és egyben a munkacsoportok elnökeinek Nemes Dezsőt, a Szikra Könyvkiadó