Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Cheresteşiu; V.–Stănescu; E.–Ionaşcu; I.: A történettudomány tízéves fejlődése a Román Népköztársaságban 262

268 V. CHERESTESIU - E.STANESCU — I IONASCU Népköztársaság története tankönyvének megjavítása — a történészek megtisztelő feladata című cikkével. Ez a cikk, miután rámutatott arra, hogy a tankönyv megjelenése fontos állomást jelent a Román Népköztársaság történetéről szóló, valóban tudományos munka megalkotása felé, bírálatot gyakorol a tankönyv hiányosságai felett is. Ezek a hiányosságok valójában történetírásunk jelenlegi helyzetét tükrözik, azt, hogy nem jelentek még meg kellő számban olyan tudományos tanulmányok és monográfiák, melyek népünk történetének fontos kérdéseivel és korszakaival kimerítően foglalkoznának. Itt csupán azokról a hiányosságokról szólunk, amelyek jelentősebbnek tűnnek fel előttünk. A mai napig sem jelent meg még egyetlen kimerítő, tudományos tanulmány sem, mely a román nép létrejöttének folyamatával foglalkoznék. Nem tanulmányozták eléggé a jobbágyok jogi helyzetét. Egyes parasztfelkeléseket sem vizsgáltak kellő alapossággal. Nem fordítottak figyelmet a török elnyomók és a kizsákmányoló bojárság ellen folytatott népi harc különböző formáira sem. A XVII. ós XVIII. század, sőt részben a XIX. század első felére jellemző harci formák mélyen gyökereznek népi hagyományainkban; a folklor a forradalmi harc e megnyilvánulásainak ékesen szóló tanúbizonysága. Nem nyert megoldást a feudalizmus és a kapitalizmus időbeli elhatárolásának kérdése, nem rendelkezünk eléggé mélyreható tanulmányokkal a feudalizmus felbomlásáról, a kapitalista elemek megjelenéséről a feudális rendszer időszakában, a jobbágymunkával és a bérmunkával dolgozó manufaktúrákról, a tőkés árutermelés megjelenéséről. Kutatóink igen kevés figyelmet fordítottak az ország gazdasági fejlődésének kérdéseire. Igen gyenge még a közgazdászok és a történészek közötti együttműködés. Nincsenek az ország ipari fejlődéséről, a kapitalizmusnak a mezőgazdaság területére való behatolásáról szóló alapos tanulmányaink. Ε hiányokból következik, hogy nem volt kellőképpen elemezhető a munkásosztály kialakulásának és fejlődésének folyamata sem, melyet szoros kapcsolatba kell hozni a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésével. Éppen ezért kell alaposan tanulmányozni azokat a sajátos körülményeket, melyek között Romániában az ipari forradalom általában végbement. Igen csekély még a munkásság harcairól, gazdasági ós politikai sztrájkjairól szóló tanulmányok száma. Nem írták még meg a romániai szakszervezeti mozgalom, a romániai szakszervezetek történetét. Nem tanulmányozták eléggé a munkásmozgalom és a tudományos szocializmus összekapcsolódásának folyamatát, az opportunizmus, a reformisták, a munkásmozgalom árulói elleni harcot, a munkásosztály marxista-leninista pártjának megteremtéséért folytatott küzdelmet. Történészeink egyetemi előadásaikban, tanulmányaikban és egyéb munkáikban nem mindenkor indulnak ki abból az egyedül érvényes elvből, hogy a jelenkor társadalmi és politikai életének tanulmányozásánál elsősorban a munkásosztály, a társadalom leghaladóbb elemének harcát kell szem előtt tartani. Az 1944. augusztus 23. utáni időszakot illetően nem tanulmányozták eléggé a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály pártjának, mint a szocializmus felépítéséért folytatott harc szervezőjének szerepét. A történelmi kutatások tematikájában igen kevés figyelmet fordítottak a kultúra, a tudomány, a társadalmi, politikai és bölcseleti gondolkodás fejlődésének kérdéseire. Ε tekintetben is az figyelhető meg, hogy igen gyenge az együttműködés egyfelől a történészek, másfelől a filozófia, a közgazdaságtan, a tudomány különböző ágainak, a technikának, a művészetnek, a folklornak stb. kutatói között. Ezekre a történészeink munkájában tapasztalható hiányosságokra, mint már említettük, a pártsajtó és részben a Román Népköztársaság Akadémiájának ülésszakai is felhívták a figyelmet. Annak, hogy e hiányosságok kiküszöbölése még mindig késik, egyik oka abban keresendő, hogy történeti kutatóink nem tárgyalták meg együttesen és mélyrehatóan a különböző problémákat. Ennek következtében kevés ösztönzést kapott és nem fejlődött ki eléggé a vélemények harca, ez pedig komoly fékezője a tudományos munka kibontakozásának, valamint annak, hogy a marxizmus klasszikusainak tételeit alkotó módon alkalmazhassuk hazánk konkrét, sajátos viszonyaira. Gyengén és félénken használjuk a bírálat ós az önbírálat, különösen pedig az alulról jövő bírálat fegyverét, ami egyébként 1954 augusztusi ülésszakunk alkalmával is megmutatkozott. Ez nagymértékben megmagyarázza, hogy még mindig jelentős hiányosságok tapasztalhatók az V. szakosztály és az Akadémia történettudományi intézetei irányításának munkájában, a történelmi kutatások és tudományos alkotómunka erkölcsi ós anyagi ösztönzésében, a szovjet történészek munkatapasztalatainak módszeres elsajátításában, a fiatal káderek fejlődésének előmozdításában stb. Annak érdekében, hogy a történetírás terén meglévő hiányosságok felszámolásában előbbre juthassunk, a Román Népköztársaság Akadémiája történettudományi inté-