Századok – 1955
Közlemények - Kleinné N. Zsuzsa: Küzdelem a Dunántúlon az ellenforradalom hatalomrajutása ellen (1919 augusztus–december) 211
KÜZDELEM A DUNÁNTÚLON AZ ELLENFORRADALOM HATALOMRAJUTÁSA ELLEN 3 225 Az ellenforradalom fegyveres bandái kegyetlen bosszúvágytól hajtva szállták meg a Dunántúlt. A hírhedt tiszti különítményeknek, a kulákokból s a társadalom leghitványabb elemeiből összeszedett karhatalmi osztagoknak az volt a feladatuk, hogy kiirtsák a forradalmi szellemet, leverjék, gúzsbakössék a népet. Az alig hatalomra került ellenforradalom félelemmel és mérhetetlen gyűlölettel eltelve a forradalom iránt, mindenképpen ki akarta törölni az emberek emlékezetéből a Tanácsköztársaság ragyogó emlékét. A tiszti különítmények féktelen kegyetlenkedéseivel, gyilkosságaival akarták megbénítani a népet s növelni a Horthy körül tömörülő ellenforradalmi csoport hatalmát, tekintélyét. Kínpadra vonták a direktóriumi tagokat, vörös őröket, vörös katonákat, munkásokat, parasztokat csak úgy, mint a tanítókat, kishivatalnokokat, ha bármi módon támogatták a munkáshatalmat.65 Szekszárdon augusztus 10-én felakasztották a forradalmi mozgalom legjobb helyi vezetőit : Aranyos György kormányzótanácsi biztost, Soós Sándort és hat társát.6 6 »Szörnyű volt Bertók elvtársnő, a városi szovjet konyha vezetőjének a meggyilkolása. Mikor fel akarták akasztani, mutatta, hogy teherben van s erre visszavitték cellájába. Mikor a fehér tisztek ezt megtudták, visszamentek a fogházba, elkezdték ütni-verni és kínozni... A vérében fekvő asszonyt azután lőtték agyon a vérengző fehér tiszti bitangok.«67 Néhány nap múlva sortűzzel végeztek ki még hét elvtársat.6 8 A katonai helyzetjelentés pedig megállapította : ». . .egész Tolnában rend és nyugalom van«.6 9 Dunaföldváron szegedi fehér tisztek »terrort fejtenek ki, rabolnak, és kivégeznek«.?0 Egy osztag nem is akasztatott, hanem elvitte a deliquenst, hozzátartozóinak pedig megmondta, hogy a holttestet hol lehet megtalálni.7 1 Megrendítő szavakkal emlékezik meg Hamburger Jenő a fehér terror Somogyban véghezvitt borzalmairól. »Nincs a megyének olyan járása, ahol 30—40 embert, javarészt paraszti sorból kinőtt szovjet funkcionáriusokat ki ne végeztek volna . . .« »A sokszáz mártírhalált halt somogyi névtelen közül különösen megemlítendő Latinka Sándor ... A földművesproletárság bajait, fájdalmát, észjárását nálánál senki jobban nem ismerte. . . Mikor a gyilkos, részeg latrok félholtra verten kihurcolták a nádasdi erdőben levő lövőtérre, megásatták vele a sírját, oda kötötték egy céltáblához, akkor is büszkén vallotta magát kommunistának. Amint a somogyi nóta mondja róla : Állt egyenest, mint a nyárfa, Megsiratja sokszáz árva.« Somogyban halt mártírhalált Tóth József nyomdászmunkás, Lewin Samu és Simon József marcali káplán is.72 »1919 augusztus 17-én· egy tisztekből álló úgynevezett fehér csapat jelent meg Gyönkön, kik többek között Glöckner Béla tanítót is kommunista 65 A fehér terror vérengzésére lásd : Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon. 1919—1921. —KarsaiE. —Pamlényi Ε.: A fehér terror. Bpest, Művelt Nép, 1953. stb. 66 MMI. ME. 1919—XXXVII—4371. 67 Kövendi S., i. m. 14. 1. 68 Vendel I., i. m. 285. 1. 69 MMI. HM. 1919. 7. csomó. Helyzetjelentések. 1919. aug 15. . 70 Uo. aug. 12. 71 MMI. Arch. A. H. 8/25. 72 Hamburger Jenő: A kaposiak. Proletár. 1920. szept. 16.1. évf. 12. sz. 19—20. 1. Közli : Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. II., már i. m. 8—11. 1. *
