Századok – 1955
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Pach Zsigmond Pál–Hanák Péter: A csehszlovák történészek smolenicei konferenciája 121
A CSEHSZLOVÁK TÖRTÉNÉSZEK SMOLENICEI KONFERENCIÁJA 125 szerepét és érvényesülésük sajátos vonásait ; különös gondot és figyelmet igényel a népi-demokratikus forradalom kérdésének kutatása és a népi demokrácia korszakának tudományos kifejtése.* A smolenicei konferencia — amint a fentiekből is kitűnik — nemcsak a csehszlovák történettudomány szempontjából volt jelentős, hanem Ά Szovjetunió és a népi demokratikus országok történészeinek együttműködése szempontjából is, és számos értékes tanulsággal szolgált a magyar történettudomány számára. A munkaszervezés dolgában tanulságos volt, hogy a csehszlovák történészek a tankönyv-munkálatokat rends zeresebb, nyugodtabb menetben készítették elő, mint mi, és már a tézisek kidolgozása során igénybevették azt a nagy segítséget, amit a széleskörű, sőt a nemzetközi nyilvánosság előtt történő megvitatás nyújt. Ami történettudományunk tematikai tervezését illeti, még inkább megvilágosodott annak szükségessége, hogy a következő években az eddiginél fokozottabb mértékben foglalkozzunk a magyarországi nemzetiségi kérdéssel, a magyar uralkodó osztályok nemzeti elnyomó politikájának részletes feltárásával, sovinizmusának leleplezésével és a mi eszközeinkkel is hozzájáruljunk a burzsoá nacionalizmus maradványainak felszámolásához. Fel kell figyelnünk a baráti országok történészeinek arra a megállapítására, hogy a dualizmus rendszerében a magyar uralkodó osztályok igen jelentős uralmi pozíciókat töltöttek be, az egyenlőtlen fejlődés folyamán a századforduló idejére Magyarország súlya a monarchián belül bizonyos tekintetben megnövekedett, a »magyar szupremáciá« érvényesítése még kíméletlenebbé vált. Ε helyes megállapítások figyelembevételével korrigálnunk kell azt a történettudományunkban fellelhető egyoldalúságot, amely a Habsburg-monarchián belül Magyarország gyarmati, illetve félgyarmati helyzetét s a függés súlyosbodását állította előtérbe. Végül a legdöntőbb tanulság : a történettudomány terén is kialakult a Szovjet-, unió és a népi demokratikus országok közös tábora. Erről tanúskodott az, hogy a konferencián részt vett történészeket az internacionalizmus szelleme, az alapvető tudományospolitikai kérdéseknek eszmeileg egységes felfogása kapcsolta össze. Számunkra különösen megragadó volt, hogy míg a múltban a burzsoázia történelemírói a cseh, a szlovák ós a magyar nép között az ellentéteket szították és a történelemírást az ellenségeskedés eszközévé torzították, addig ma a dolgozó nép történészei felismerték közös történelmünk igazi tanulságát : népeink szoros kapcsolatát és egymásrautaltságát. Ki kell emelnünk például, hogy csehszlovák és magyar történészek alapjában egységes álláspontot foglalnak el az 1848-as polgári fprradalom, az 1919-es Tanácsköztársaság és több más döntő kérdés megítélésében. Csehszlovák barátaink, csakúgy mint mi, elsőrendű feladatunknak tart ják gazdasági fejlődésünk közös vonásainak, népeink, munkásosztályaink kapcsolatainak és kölcsönhatásainak, főként közös harcainak feltárását, haladó hagyományaink ápolását. Ezen az úton jelentős lépéssel segített mindannyiunkat előre a smolenicei konferencia. PACH ZSIGMOND PÁL—HANÁK PÉTER * A konferencia határozatait részletesen I. Ceskoslovensky Casopis Historicky. 1954. 3. sz. 571—572.
