Századok – 1955
Vita - Hársfalvi Péter: A Magyar Történelmi Társulat Keletmagyarországi Csoportjának vitája a Századok szerkesztőségi ülésének anyagáról 111
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TARS IL AT KELETMAGYARORSZÁGI CSOPORTJÁNAK VITÁJA 113 Szabó István elnöki zárószavában rámutatott arra, hogy az ülés a csoport életében még akkor is igen nagy pozitívum, ha sokszor periférikus kérdéseket is érintett, vagy nagyobb fontosságú és elvi jelentőségű problémákról a kelleténél kevesebb szó esett. ' Hasznos volt, mert elindított a helyi csoport életében is egy olyan folyamatot, amely a kutatás eredményes fellendüléséhez vezethet. Kereste a lehetőségeket a megbeszélés abban az irányban, hogy a forráskiadványok, à helytörtéiietírás, a történeti irodalom kritikája, a publikációs lehetőségek kiaknázása területén a helyi csoport történészei még .erőteljesebben bekapcsolódhassanak a történettudomány nagy országos terveibe és munkálataiba. A zárószóban elhangzott értékeléshez szeretnénk még néhány gondolatot kiegészítésül hozzáfűzni. Hiányosságnak kell tartanunk a vitaüléssel kapcsolatban azt, hogy azon csak Debrecen volt képviselve. Ezért nem a csoport felelős. De mégis meg kell említenünk, hogy a környező városok történésztanárai nem vehettek részt egy, a történettudomány szempontjából mégis csak fontos megbeszélésen. Az illetékes szerveknek meg kell találniok a módját annak, hogy a továbbiakban ez a lehetőség a tanárok számára biztosíttassék. De a csoport mulasztása viszont az, hogy a rokon tudományágak képviselőit - a néprajz kivételével — nem hívták meg a megbeszélésre, és így azok nem is voltak jelen. A megbeszélés is rávilágított a csoport munkájával kapcsolatban arra a hiányosságra, hogy nem fogja össze eléggé a hatáskörébe tartozó kutatókat és nem-tesz meg mindent azok munkája megsegítésére. Szinte meglepetés volt mindenki számára, amikor a felszólalók említést tettek arról, hogy kik végeznek, vagy próbálnak végezni Debrecenben kutatómunkát. Ezeket a Társulat helyi csoportjának feltétlenül fel kell karolnia. Összefoglalásul végül is azt lehet megállapítani, hogy a vitaülés mind a csoport helyi munkája, mind az egész Történelmi Társulat és a magyar történettudomány szempontjából hasznos volt. A résztvevők azzal az érzéssel távoztak el, hogy a jövőben a történészek még nagyobb munkakedvvel dolgozhatnak, még gazdagabb eredményekkel zárhatják számadásaikat. HÁRSFALVI PÉTER 8 Századok
