Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÍÍT.YBE!» % 53 Guthi portyáinak azonban mégis volt eredménye ; radikális, de célravezető módon igyekszik Rákóczi táborának számát növelni. A Küküllő völgyében portyázó Guthi december 23-án Balázsfalvára ütött. A fehérmegyei és fogarasföldi lovasok és puskások gyülekeztek itt Pekry Lőrincz fehérmegyei főispán és több nemes vezetésével. Guthi felgyújtotta a balázsfalvi fejedelmi udvarházat és a »tűz alatt« a kurucok nagy sietséggel elfogták Pekry Lőrincet, Pekry Gábort, Haller Sámuelt, Jósika Dánielt, Barcsay Istvánt, Toldi Györgyöt »feles emberséges nemes emberrel egyetemben«. A meglepetésszerű rajtaütés félóránál nem tartott tovább, de hallatlan zavart és tanácstalanságot keltett. Az elfogott nemesek közül számosan visszamentek, de Pekryéket sikerült Rákóczihoz vinni. Pekry Lőrinccel Erdély egyik legszámottevőbb embere került a kuruc táborba »ez az ember természettől és kiművelés által is ravasz volt — jellemzi őt Rákóczi ; — Pekry otthagyta Kálvin tanát, áruba bocsájtotta vallását, hogy elnyerje a németek kegyét, mert az én időmben megint első vallását gyakorolta. Egyébként, mint ahogy később kiderült, nagy híve volt Thököly pártjának, a Petroczy-családból való feleségének rokonsága révén. A közvélemény állhatatlannak és zavargónak tartotta«. Nyilvánvaló, hogy ez az ember a kuruc táborban is igyekszik majd megtalálni a maga helyét. Az erdélyi kancellária igyekszik csökkenteni »a balázsfalvi szerencsétlen kázus« jelentőségét, a kurucokhoz került nemeseket szép ígéretekkel csalogatja vissza, de amint visszatérnek, különös gonddal igyekszik biztosítani ezek Szebenbe kísértetését. A fehérmegyei nemesség számára a »balázsfalvi kázus« elgondolkoztató és figyelmeztető esemény volt. Választaniok kellett a kurucok és a Generális fogsága között.11 9 A megyei és a középbirtokos nemesség állásfoglalásában 1703 decemberére döntő fordulat következett be. Kolozs, Szolnok és Doboka vármegye nemességén törik meg a jég. Magatartásuk számos momentumnak és nem egyetlen oknak következménye volt. Rákóczi novemberi pátense, Rabutin kíméletlen erőszaka, a kuruc harcok magávalragadó ereje és gazdasági helyzetük válságos állapota mind közrejátszott állásfoglalásukban. Az év végére Küküllő vármegyén kívül nincs Erdélynek olyan megyéje, mely a harcok tüzében ne volna, de főleg Kolozs, Szolnok és Doboka vármegye a kurucok állandó vonulási területe. Görgény, Beszterce és Yécs vára, mely ezeken a vidékeken a nemességnek is menedékhelyéül szolgált, »megmaradásnak okáért vonván oda magokat«, már nem biztos fedezék, hanem kisebbnagyobb kuruc portyáktól állandóan szorongatott fogság.12 0 A várban lévő katonák és darabontok részben önként a kurucok közé mentek, részben pedig »kifogták« őket onnan. Akik maradtak, azokat inkább a várba szorult nemesek őrzik, mintsem hogy ők őriznék az odamenekülteket. »Az egész földet ellepte a kurucság és akik nem adnak parolát nekik, azoknak mindenét felégetik, prédálják.« A kuruc »prédálás« a nemesség számára elsősorban nem 118 Rácz Imre: Pekrovinai gr. Pekry Lőrinc II. Rákóczi Ferenc fejedelem hadvezére. Debrecen 1929. ; Szádeczky Lajos: gr. Pekry Lőrinc levéltára. Századok 1908. 418. 1.; OL Pol. Gub. 1703/153; L С R.H.-I.34, 35, 36,88. 1.; Prot. Sess. 1701-1705. к. 639. ; Czegei Vass napló dec. 29. MHHS 35. k. 373. 1.; Szaniszló-napló TT 1890. 314. 1. ; Bethlen Önéletírása II. k it. 313 1.; Cserei 325.1.; Thaly (Gr. Bercsényi család III. köt. 91.1.) azt állítja, hogy Guthi Orlayval együtt fogta el Pekryt. Összezavarja az eseményeket, Orlay csak 1704 elején jött be s akkor Pekry már Rákóczi táborában volt. 120 Besztercére Kolozs vármegyéből 8, Doboka vármegyéből 18, Szolnok vármegyéből 3J nemes menekült, főleg megyei tisztek, alispánok, bírók stb. OL Gub. Pol. 1703 428.
