Századok – 1954
Szemle - Stern; Leo: Martin Luther und Philipp Melanchton – ihre ideologische Herkunft und geschichtliche Leistung; 450 Jahre Martin Luther-Universität Halle-Wittenberg; Zur Geschichte und wissenschaftlichen Leistung der Deutschen Akademie der Naturforscher „Leopoldina” (Ism.: Weiner Magda) 478
-178 SZEMLE « határozat szellemében kifejti, hogy azt a mérget, melyet az össznémet és a náci történetírók Bismarck nacionalizmusából, rabiátus szlávellenes sovinizmusból, antimarxista, proletárellenes, antiszemita, szovjetellenes érzelmekből kevertek a német ifjak elkábítására, hogy a német monopoltőkések hódítási vágyának vak eszközei legyenek, most amerikai címkével újból be akarják adni a német fiataloknak, hogy előkészítsék őket a »harmadik menet«-re. Az »európai integráció«, a »nyugati kultúra védelme« zászlaja alatt történik ez ma. A német historizmus begyökerezett bozótja rtiost még tovább burjánzik az angol-amerikai historizmus importjával, mely tulajdonképp maga is az alldeutsch és náci vulgáris történetírás változata (32. }.), Ebből a keresztezésből születik az olyan torzszülött, mint az »Atlanti-gondolat«, sok nyugatnémet történész elfordulása a nemzeti eszmétől. A nyugatnémet történészek legjobbjai is legfeljebb addig jutnak el, hógy felvessék : Németországnak imperialista államból a »költők és filozófusok« népévé kell visszaváltoznia. — Különösen veszélyes ma Nyugat-Németországban az olyan történetfilozófia, mely a történelmet a vak véletlen és a misztikus összefüggések keverékének tekinti, melynek végső értelmét csak isten ismerheti, mert a törvényszerűség tagadása akaratlanul is felmenti a mónopolkapitalizmust Hitler gátlástalan rablóterveinek szerzőségétől. Így válnak jószándékú, a német népet szerető tudósok is MacCloy amerikai főbiztos engedelmes eszközeivé, aki már 1951 áprilisában azt követelte, hogy a német nép nemzeti története helyett a német történetírók foglalkozzanak egy kozmopolita »európai« történet megírásával, vegyenek részt »a történetkutatás Schumanntervében« (45. 1.). Ezek a tudósok a német uralkodó osztály pusztulását azonosítják a német nemzeti állam, a német nép pusztulásával. Ez ellen a pesszimizmus ellen, a német egységért, a német nép jövőjéért és egyben a történetírás tudomány voltáért harcolnak az olyan írások, mint L. Stern tanulmánya. WETNER MAGDA LEO STERN HÁROM KULTÚRTÖRTÉNETI TANULMÁNYA Martin Luther und Philipp Melanchton — ihre ideologische Hirkunft und geschichtliche Leistung (Luther M. és Melanchton Ph. — ideológiai előzményeik és történeti teljesítményük). (Halle, é. n. 68 I ) 450 Jahre Martin Luther-Universität Halle-Wittenberg. (A Halle-Wittenbergi Luther Márton-egyetem 450 éve) (Halle, é. n. 27 1.) Zur Geschichte und wissenschiftlichen Leistung der deutschen Akidemia der Naturforscher „Lsopoldini". (A. német Terms;zettud53ok „Lsopoldina" Akadémiájának története és tudományos munkája) (Berlin, 1952. 102 I.) Leo Stern a német történetkutatás feladatairól szóló tanulmányában megállapítja, hogy a német történettudománynak közel kell hoznia a ma emberéhez azt a nagy néniét kulturális örökséget, melyet a német nép alkotó ereje, a haladás, demokrácia, szabadság eszméi hátrahagytak és szervesen össze kell kapcsolni ezeket a Német Demokratikus Köztársaság haladó célkitűzéseivel a művészet, kultúra és tudomány területén. Ezt az elvi megállapítást többszörösen át is viszi a gyakorlatba, amikor a Halle-Wittenbergi Egyetem 450 éves jubileumára tanulmányt ír az egyetem első évtizedeivel szoros kapcsolatban lévő német reformáció anyagi és szellemi hajtóerőiről és kihatásairól, amikor ünnepi beszédében vázolja az egyetem történetét és végül, amikor a hallei egyetemhez kapcsolódó, 300 éves jubileumát ünneplő »Leopoldina«, a Német Természettudósok Akadémiája történetének elmélyült — kiállításában is különösen szép — tanulmányt szentel.
