Századok – 1954
Tanulmányok - Jeruszalimszkij; A. Sz.: Kísérletek a mai reakciós történetírásban a német imperializmus rehabilitálására 74
86 A. SZ. JERUSZALIMSZKIJ kelt szláv népek. Ezt a legendát messzemenően támogatta az angol és amerikai történetírás.1 8 Érdekekes megjegyezni, hogy miután a hitleri imperializmus háborút indított a nyugati hatalmak ellen (1939), a német történetírás haladéktalanul levetette álarcát ; azt hirdette, hogy a második világháború az első világháború közvetlen folytatása. Ilymódon a reakciós nacionalista beállítottságú német történetírás teljesítette a revans és agresszió politikája által diktált feladatokat és ha ezek megfeleltek az angol és amerikai imperializmus érdekeinek, úgy még a leghazugabb történeti koholmányokat is támogatták. Ez az oka annak, hogy a második világháború után, amikor Nyugat-Németország az angol-amerikai imperializmus hitbizományává vált, a reakciós német történetírásnak a német monopolisták és militaristák tisztáramosására irányuló kísérleteit az Egyesült Államokban még jobban támogatták, mint az első világháború után. Az amerikai imperializmus agresszív politikájának érdekében megkezdődött Európában a régi történelmi legendák felelevenítése és újak összetákolása. Figyelemreméltó, hogy az új körülmények között már nem folytatják a régi vitát Németország háborús bűnösségéről és a háborús bűncselekményekért való felelősségről. William Ebenstein az »Annals of the American Academy of Political and Social Sciences« (1949) c. folyóiratban eléggé nyíltan megmagyarázza ezt : a »Németország bűnösségéről folytatott vita... elvesztette gyakorlati jelentőségét. Az orosz kérdés annyira lefoglalta gondolatainkat, hogy az elmúlt háborúkkal összefüggő problémák nem eléggé fontosak ahhoz, hogy elvonják a figyelmünket egyedüli fő problémánkról.« A Szovjetunió elleni háború ideológiai előkészítését vezető amerikai imperialista propaganda s annak alkotó része, a történetírás sutba dobja a német imperializmus történelmi felelősségének kérdését a második világháború kirobbantásáért és indokokat keres a fasiszta német háborús bűnösök politikai amnesztiájához és rehabilitálásához. Ennek során szívesen támaszkodik a német reakció ideológusainak apologetikus értekezéseire. Az egyik német ideológus, Kari Jaspers »A bűnösség kérdése«19 c. könyvében a bűnösség négy elvont kategóriáját állítja fel : a büntetőjogi, politikai, erkölcsi és metafizikai bűnösséget. Ezeket a kategóriákat a második világháborúra alkalmazva Jaspers azt bizonygatja, hogy még a metafizikai bűn kérdése sem vethető fel Németországban bizonyos személyekkel, illetve körökkel szemben. Jaspers könyvében vannak más megállapítások is, amelyek felette tetszenek az amerikai imperialistáknak. Ilyen az az állítása, hogy a német nép törtenetéből hiányoznak a nemzeti felszabadító harc hagyományai. Ez a kérdés felette időszerű az amerikai imperializmus számára, mivel nyilván attól kell tartania, hogy Németország kettészakításának és leigázásának politikáját a német nép meg fogja hiúsítani. Az »Annals of the American Academy of Political and Social Sciences« Jaspers véleményét visszhangozva éppen ezért megállapítja : »Németország (Japán mellett) — az egyedüli ország, amely soha nem ismert népi, felszabadító jellegű forradalmi mozgalmat.« Ilyen egyszerűen és könnyen kihagyják Németország újkori történetéből a német népnek a 18 Például : G. P. Gooch: Studies in Modern History. Cambridge, 1931 ; S. B. Fay : The Origins of the World Wai. I—II. New-York, 1932. Orosz fordításban : A világháború keletkezése. I. köt. A. Popov előszavával. M. 1934 ; a H. kötet A. Jeruszalimszkij előszavával. M. 1935. 19 Karl Jaspers: Die Schuldfrage. Ein Beitrag zur deutschen Frage. Zürich, 1946.
