Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
72 VÁRKONTI AGîïÉi Rákóczi Thökölyt tekintette az erdélyi fejedelemség jogos örökösének. Most, hogy az erdélyiek szükségesnek látják az erdélyi fejedelemség önállóságának visszaállítását, Rákóczi elérkezettnek tartja az időt Thököly reményeinek beteljesítésére. »Erdélyországnak nagyobb része az súlyos iga alól felszabadulván, gyűlést kíván, melyet is szükségesnek látván, leginkább az hadakozó rend sok csínjának megzabolására nézve is — megengedtem. Nagyságod méltóságos személyét tehetségem szerint recommendálván nékiek : magam disinterressentiáját bőségesen deklaráltam, s azt securáltam fiúi alázatossággal Nagyságodat« — írjaThökölynek 1704 július elején.185 A fejedelemválasztásra beküldött biztosának, Radvánszky Jánosnak is külön meghagyta, hogy ne befolyásolja a rendeket szabad elhatározásukban. Az erdélyi kuruc mozgalmak ereje és a magyar szabadságharc dicsőséges győzelmei azonban más irányt szabtak az eseményeknek. Az erdélyi kurucok már túljutottak azon, hogy a török barátságára és támogatására építsenek. Thököly újraválasztásával pedig ismét ajtót nyitnának az évszázados ellenségnek. A fejedelemválasztástól az erdélyi neiftesség, a katonaság megfegyelmezését, a jobbágyság fékentartásának kézbevételét is várta. Erdélyben 1704 nyarának elején már nem volt jelentős Thököly-párt. Ugyanakkor a Rákóczi táborában időző főnemesek meggyőződtek a szabadságharc immáron külpolitikai viszonylatban is számottevő jelentőségéről. A szabadságharc sikerei bizonyossá tették előttük azt, hogy Erdély egyedül a szabadságharcos Magyarország mellett vívhatja ki és tarthatja meg függetlenségét. Erdély függetlenségén ők elsősorban a maguk függetlenségét értették és olyan fejedelmet akartak választani, aki mellett nem lesz megkötve a kezük. Ilyen előzmények után gyűlt össze 1704. július 7-én a fej edelem választó országgyűlés.18 6 A rendeken kívül megjelentek a vármegyék, a székely és szász székek követei. A városok közül csak a császáriak által megszállott Szeben, Brassó és Szászsebes nem küldött követeket. Rabutin szigorú tilalma ellenére csaknem az egész Erdély képviseltette magát.18 7 A fejedelemválasztás napjára Gyulafehérvárra gyűltek messze vidékek parasztjai is, akiknek itt szavuk ugyan nem volt, de harcaikkal és helytállásukkal leginkább részesek voltak a fej edelem választás lehetőségének megteremtésében.18 8 1704. július 7-én Gyulafehérvárott egységes akarattal П. Rákóczi Ferencet választották meg Erdély fejedelmének. A kuruc szabadságharc vezérének Erdély fejedelmévé választása az erdélyi kurucok harcainak nagy eredménye volt. Azt jelentette, hogy Erdély elszakadt a Habsburgoktól, és a török gyámságától is függetlenítette magát, Kifejezésre juttatta, hogy a Rákóczi-szabadságharc célkitűzéseiért, a magyar szabadságharc mellett kíván harcolni. Erdély csatlakozása a Rákóczi-szabadságharc számára is jelentős győzelme volt, területi és társadalmi bázisának kiszélesítését jelentette. Növeíte szabadságharca külpolitikai súlyát és tekintélyét. A bányakincsekben gazdag Erdély pedig gazdasági erőforrásait szaporította. 186 Rákóczi Thökölynek 1704. júl. eleje; MHHS 24. k. 535. 1. Rákóczi Thököly iránti személyes és politikai magatartása között bizonyos ellentmondásokat látunk. Ennek felfedése még további kutatás feladata. 186 R. Kiss, i. m. 39.1.; Csutak, i. m. 39. 1. R. Kiss, júl. 7-re, Csutak júl 8.-ra teszi (adatokra nem hivatkozik) az országgyűlés kezdetét.; Rákóczi Emlékiratok, 91 —93. 1. 187 Rákóczi Emlékiratok 92-93. 1.; R. Kiss, i. m. 38-39. 1.; Márki, i. m. I. köt. 492-493. 1. 188 Czegei Vass-napló júl. 9, 10, 11, 12. MHHS 35. k. 413. 1.