Századok – 1954

Krónika - A történészfront hírei 715

KRÓNIKA 723 évszázados harca a török hódítók ellen« címmel, október 8-án a Magyar Történeim Társulat középkori szekciója rendezésében »A román és a magyar nép közös harca az 1657—61-es törökellenes felkelés idején« és október 14-én a Román—Magyar Barátsági Hét alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége meghívására »A történettudomány fejlődésének tíz éve a Román Népköztársaságban« címen. Ezenkívül számos szakmai megbeszélést folytatott a magyar történészekkel a román ós a magyar nép történetének közös problémáiról és sok értékes, a magyar—román kulturális egyezmény kere tében megvalósítandó javaslatot tett közös magyar-—román történeti kutatásokra. Látó* gatása nagymértékben hozzájárult a román és a magyar történettudomány kapcsolatai" nak kiszélesítéséhez és elmélyítéséhez, előmozdította népeink barátságának megszilár" dulását. ^ Lederer'Emma egyetemi tanár a Történettudományi Főbizottság szeptember 20-i ülésén számolt be a Német Demokratikus Köztársaságban tett útjáról. Hangsúlyozta többek között, hogy a magyar történészeknek be kell kapcsolódniok a Nyugat-Németországban folyó Ostforschung leleplezésének feladatába. • Lederer Emma október 4-én a budapesti levéltárosok számára is érdekes beszámolót tartott négyhetes keletnémetországi útjának tapasztalatairól. Meglátogatta a Német Demokratikus Köztársaság levéltárügy szervezetének központi hivatalát Berlinben, a drezdai, weimari és potsdami levéltárakat, valamint a potsdami levéltárosképző főiskolát, megbeszélést folytatott a legkiemelkedőbb német levéltárosokkal. Előadásában utalt a magyar és német levéltárügy hasonlóságaira és különbségeire. Bemutatta a Német Demokratikus Köztársaságból magával hozott német levéltári szakmunkákat és végezetül válaszolt a németországi levéltári munkával, valamint a levéltárügy szervezésével kapcsolatosan nagy számban feltett kérdésekre. * Pach Zsigmond Pál, Kossuth-díjas egyetemi tanár, az MTA Történettudományi Intézetének h. igazgatója a Szovjetunió Tudományos Akadémiája meghívására október 13-án kéthónapos tanulmányútra Moszkvába utazott. * Práger Miklós, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet könyvtárának vezetője és Erényi Tibor, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet tudományos munkatársa a berlini Marx-Engels-Lenin-Sztálin Intézet meghívására 1954. október 26-án egyhónapos tanulmányútra a Német Demokratikus Köztársaságba utaztak. * A Magyar Munkásmozgalmi Intézet könyvtárának állománya megnövekedett az elmúlt hónapok során. A Szaltikov Scsedrin könyvtár ajándékaként az Intézet a Szovjetunióban megjelent magyar újságokról készült filmeket kapott. (Szocialista forradalom, moszkvai Vörös Újság stb.) A Szociális Forradalom filmjeit átnézve a könyvtár munkatársai megállapították, hogy az eddigi ismeretekkei ellentétben a Szociális Forradalom nem csupán 1918. december 11-ig jelent meg, hanem Szamuely Tibor Magyarországra való hazatérése után is, 1919. március 28-ig. Az utolsó szám még hírt ad a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásáról. ^ Ember Győző akadémikus, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, a lengyelmagyar kultúregyezmény keretében a közelmúltban egy hónapig Lengyelországban tartózkodott. Utazásának célja a lengyel levéltárügy, a levéltári szervezet, a levéltárakban folyó munkák és munkamódszerek tanulmányozása v«lt. Űtja során megtekintette a Lengyel Levéltári Főigazgatóságot, a varsói Régi Iratok éá Űj Iratok Főlevéltárait, továbbá a krakkói, wroclawi, gdanski, poznani és lublini vajdasági levéltárakat, tanulmányozta a levéltárak és történettudományi szervek együttműködését. Részt vett a lengyel levéltárak igazgatóinak Poznanban tartott kongresszusán ós előadást tartott a magyar levéltárügyről. Lengyelországi tartózkodása alatt alkalma nyílt megbeszélést folytatni két szovjet levéltárossal, akik ugyanebben az időben tettek látogatást Lengyelországban. „ K. G. Schilfert professzor, a berlini Humboldt Egyetem egyetemes történeti tanszékének vezetője egyhónapos (okt.—nov.) tanul mányútra- hazánkba érkezett. Schilfert professzor budapesti tartózkodása során számos megbeszélést folytatott magyar történészekkel a feudalizmus általános és egyes kérdőiről, egyetemes újkori történeti kérdé. 15*