Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÍÍT.YBE!» % 69 fejedelem jegy-ajándékként kapja meg a töröknek és a Habsburg császárnak egyaránt adófizető Erdélyt. Az erdélyi főnemesség egyetlen nagykoncepciójú politikusa is csak ilyen irreális utat látott Erdély számára. Elgondolásának valószerűtlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy művével csupán egyet ért el : Rabutin még önálló gondolkozást sem engedett a körülötte levő főnemességnek s Bethlen Miklós kancellár azért a vakmerőségért, hogy Erdély sorsán gondolkozni merészelt, örökös rabsággal fizetett.172 A főnemesség Szebenbe szorult, tehetetlen és akaratnélküli csoportja és a középutat javasló, megvalósíthatatlan elképzeléseit szövő Bethlen Miklós mellett a kuruc táborba került erdélyi főnemesek a szabadságharc mellett foglalnak állást, az aktív politikai kezdeményezést azonban nem tudják kézbevenni. 1704 májusában, mikor a szabadságharcos Erdély történetében bekövetkezik a döntő és elhatározó lépés, ismét belülről jön kezdeményezés. 6. 1704 május elején a kuruc haderők zöme Fehérvár környékén van. Torockai ezereskapitányai, Kaszás Pál, Vai László a Maros völgyében fölmennek Besztercéig ; sűrű portyák járnak a Küküllő vidékén, ahol Medgyes és Segesvár is megnyitotta kapuit a kurucok előtt. Fehérvártól délre és délnyugatra a törökországi hadak és az azokhoz csatlakozott, főleg román felkelő csapatok működnek. Csáky András a törökországi hadak kapitánya Hunyad megyében Dévát ostromolja, amelynek magyar kapitánya, Barcsay György már kiment közéjük. A helyi felkelőkből alakult csapatoknak, Csulai Balázs, Haczogán Markuly, Fonáczi Mátyás katonáinak Hunyad, Zaránd vármegye, Aranyosszék, Torda és Toroczkó vidéke a portyaterülete. Kolozsvárt Csáky László hadai tartják ostromzár alatt. A Székelyföldet Tamás deák, Káinoki Péter, Kurucz János, Horváth György kapitánysága alatt a szabadságharchoz csatlakozott székely felkelők őrzik.17 3 Számottevő császári őrség csak Kolozsvárott, Görgényben, Besztercén, Brassón és Fogarason volt a szebeni császári főhadiszálláson kívül. Szebenben Kolozsvárról és Bejztercéről már hetek óta nem kaptak hírt. Beszterce környékének egész népe felkelt s Pongrácz György ezeres kapitány május elején parancsot kap a vár körülzárására.174 A császáriak kezében lévő erősségek és városok lakosai szívvel-lélekkel a kurucokhoz húznak. Kolozsvárt Csáky László hadai február végétől tartják állandóan körülzárva. A város zsoldoskatonái csaknem mind a kuruc táborban harcolnak már. Nem egy közülük már a városban toborzott magának csapatot és úgy ment ki a kurucok közé. Otthagyta a császár szolgálatát a német strázsamester és a városba zsúfolt rác katonaság is. A lakosság körében valóságos tömegmozgalommá vált a kurucpártolás és parola-adás. Aki csak tehette, menekült a katonaság által kiélt és tönkretett városból. A külváros lakói feleségestül hagyták ott Kolozsvárt. Az asztalos céh fő céhmsetere, Pesti György tizenharmad magával ment ki Bonchidára, Csáky Lászlóhoz. Az ácscéh pedig azzal adott parolát, hogy a kezében tartott egyik kaput megnyitja majd Csáky csapatai előtt, ha ostromra kerül a sor. Az ottlévő nemesek közül 172 Olajágat viselő Noe Galambja (Fridericus Gottfridus Veronensis álnéven Hága, 1704). Magyar Történelmi Emlékek (Szalay Lászl. kiad.); Bethlen Miklós Önéletírása. Pest, 1860. II. köt. 396-415.1; TT. 1891 és Gyárfás Elemér: Bethlen Miklós kancellár. Dicsőszentmárton, 1924. 193 — 205. 1. Nem bizonyítható Torma K. (két nevezetes okmánygyüjtemény nyoma, Századok 1887) állítása, aki elveszett iratokra hivatkozva felteszi, hogy Bethlennek kapcsolatai voltak a francia udvarral és ezért fogták el. 173 OL Radvánszky-lt. HI. o. XLIII. cs. 29. sz. alapján. 174 SzKK Fol. Hung. 978/181.
