Századok – 1954
Szemle - Smith; Bradford: Captain John Smith. His Life and Legend (Ism.: Benda Kálmán) 708
708 SZEMLE kitörése után mind a külföldi, mind a belföldi piac szűkült. A feldolgozást és elosztást kézbentartó monopóliumok egyre növekvő ereje következtében emelkedett a farmereknek fizetett ár és a piaci ár közötti különbség. Ezzel csökkent mind a farmerek, mind a munkások vásárlóereje, tovább szűkült a piac. Közben az adók emelkedtek, ami fokozta a farmerek eladósodását. 1947 és 1952 között a farmerek vásárlóereje körülbelül 30%-kal csökkent. A »Szabadságjogok« c. fejezetben a könyv a fasiszta törvények érvényesítéséről szól. Az 1950-ben hozott McCarran-féle törvény értelmében a kommunista párt tagjainak nevét nyilvántartásba kell venni, ós deportálható az olyan nyilvántartásba vett személy, aki nem rendelkezik amerikai állampolgársággal. A törvény érvényesítése ellen a kommunista párton kívül a szakszervezetek és számos társadalmi, politikai szervezet harcol. A munkások egyre szélesebb körben követelik a Smith-törvény visszavonását. Ez a törvény, amelyet 1940-ben fogadott el a Kongresszus, a valóságban a legelemibb demokratikus szabadságjogok megsemmisítésére törekszik. A könyv adatokat közöl a törvény alapján folytatott perekről, amelyeknek elítéltjei a kommunista párt funkcionáriusai, szakszervezeti vezetők, írók, lapszerkesztők, tanítók. A fasizmus térhódítására mutatnak azok az adatok is, amelyek a rádió-, a televíziós- és á filmstúdiókban vezetett feketelistákról, az oktatók államhűségónek vizsgálatáról és útlevelek sorozatos megtagadásáról szólnak. A könyv ismerteti az 1951- ós 1952-es években tartott szakszervezeti kongreszszusok határozatait és az egyes szakszervezetek politikáját és helyét a munkásmozgalomban. Az 1947-ben hozott Taft-Hartley törvény erősen korlátozza a szakszervezetek jogait és a kormány ellenőrzése alá rendeli őket, továbbá arra kényszeríti a szakszervezeti funkcionáriusokat, hogy nyilatkozatot írjanak alá, amelyben kijelentik, hogy nem kommunisták. A könyv megjegyzi, hogy az A. F. L. és a C.I. O. reakciós vezetői 1953 elején már csupán módosításokat javasoltak a törvény elviselhetőbbé tételére. A szervezett munkások legnagyobb részét tömörítő két szakszervezeti szövetség, az A. F. L. és a С. I. O. kongresszusi határozataikban támogatták a kormány külpolitikáját és elítélték az Európában és Ázsiában növekvő békevágyat. Lényegesen nehezebb körülmények között folytatják harcukat azok a független szakszervezetek, amelyeket а С. I. O. 1949-ben haladó politikájuk miatt kizárt. Nemcsak a tőkések és a kormányszervek támadják őket, hanem a reakciós szakszervezetek is, amelyek igyekeznek tagságukat »elhódítani«. Ezek a független szakszervezetek békepolitikát folytatnak, a szabadságjogok biztosítását követelik és általában eredményesebb harcot vívnak a bérek emeléséért és a munkafeltételek javításáért, mint a reakciós vezetés alatt álló szakszervezetek. A könyv bő dokumentációs anyaga, amely nemcsak a munkásosztály helyzetéről ad tájékoztatást, hanem az amerikai gazdasági élet visszásságait, a maximális profitra való törekvés és a háborús agresszió következményeit is elénk tárja, leleplező fegyver a nemzetközi munkásmozgalom kezében. Felvilágosító munkánk megjavításához is nagymértékben hozzájárulhat. Helyes lett volna, ha a kiadó több magyarázó jegyzettel (pl. olyan fogalmak megmagyarázásával, mint а С. I. O., vagy a Taft-Hartley törvény) könnyebbé tette volna a könyv megértését és a benne közölt értékes adatok felhasználását az amerikai belpolitikai kérdésekben nem járatos olvasó számára. ÚJHÁZI LÁSZLÓNK BRADFORD SMITH ; CAPTAIN JOHN SMITH. HIS LIFE AND LEGEND (Philadelphia — New York, 19>3, 309 1. Függelékben : Polányi Striker Laura : Captain John Smith's Hungary and Transylvania. 311—347. 1.) Smith John kapitány jellegzetes és kiemelkedő alakja az amerikai történetnek. Virginia állam első elnöke, majd Új-Anglia kormányzója, mielőtt Amerika földjére lépett volna, kalandos élete során két évet Magyarországon töltött, zsoldos katonaként, 1600—1602-ben. Résztvett a császári hadsereg dunántúli harcaiban a török ellen, majd Basta oldalán, később pedig Báthory Zsigmond szolgálatában az erdélyi harcokban. 1602 novemberében Erdélyben tatár fogságba került. Fogságából hónapok múlva kalandos módon megszökött, s Erdélyen, Felső-Magyarországon és Csehországon át
