Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÉLYBEN 67 »gondoljon arra, hogy hozzá a császár különösen ritka kegyelmes volt«.16í Pillanatnyilag azonban nem volt a legelőnyösebb számára a kegyelmes császár iránti hálából lemondani az új lehetőségekről. Száva megnyitotta a város kapuját Orlay kurucai előtt : Gyulafehérvárott, Erdély fejedelmi székhelyén is fellobogott a kuruc zászló.16 5 Fehérvár commendánsa a hadak rendezetlensége miatt feladatát igen nehezen végző Teleki lett, Száva Mihályt pedig Rákóczi táborába vitték.16 6 így vett részt Száva Mihály Zaránd megyei főispán a Mikesék által Bécsbe küldött, a császáriak erdélyi politikáját elítélő és nyiltan a fegyvert fogottak mellett állástfoglaló, egész Erdély nevében szóló röpirat megírásában. Ezek az erdélyi urak, akik semmi részt nem vállaltak a szabadságharcos Erdély harcaiban, most mint ennek az új Erdélynek képviselői és vezetői lépnek fel. Pekry Lőrincz már megkezdte a maga műveleteit az erdélyi fejedelemség kiárusítása érdekében, Mikesék pedig az akkor Széchényi Pál kalocsai érsek által kezdeményzett, a szabadságharcot leszerelni igyekvő béketárgyalásokon szólnak Erdély nevében. Beadványuk az előző röpirat átdolgozott, kibővített és módosított formája : »Transylvaniae iam-iam exspirantis gemitus.« A Diploma Leopoldinumot tekintik mindennek alapjául, sarkkövéül és azokat a sérelmeket sorolják fel, melyek a Diploma ígéreteinek meg nem tartása miatt érték őket. Ez a röpirat a már megtörtént eseményeket kommentálja, de nincs továbblendítő ereje a Rákóczi-szabadságharc erdélyi kibontakozásában. Hogy ez a Rákóczi udvarában élő, Erdélyt képviselő főnemesség valójában mennyire nem ismerője az erdélyi eseményeknek, azt éppen ez az elszakadás, az eseményektől való elmaradás mutatja meg.167 1704 május közepén az erdélyi főnemességnek az a része, mely akaratán kívül, a körülmények kényszerítő hatása alatt a szabadságért küzdők táborában állt, még nem képvisel aktív kezdeményező, politikai vezető erőt. Azzal azonban, hogy nyíltan állást foglal nem is annyira még Rákóczi mellett, mint inkább Béccsel szemben, kétségtelenül pozitív szerepet játszik. Különösen akkor kell kiemelni ezeknek a főnemeseknek a szabadságharc szempontjából pozitív szerepét, — amelybe akaratukon kívül cseppentek — ha az erdélyi főnemesség más politikai állásfoglalást valló csoportjait nézzük. Csoportokról tulajdonképpen nem is beszélhetünk. A Rákóczi táborában lévő főnemesekkel szemben áll a Szebenbe rekesztett Rabutin katonai terrorját megadással tűrő főurak tábora. A kuruc harcok hírétől megijedt, fegyvertfogott jobbágyaitól félő vagy Rabutin parancsára az 1703. november 15-i országgyűlésre Szebenbe húzódott nemesek megalkuvásuk, határozatlanságuk következtében a valóságtól elzárva az egyéni gondok, pletykák és időtöltő szórakozások világában élnek. Szeben olyan börtönné vált számukra, melynek vasrácsait maguk készítették. A Guberniumnak megszűnt minden látszólagos 164 OL L. C. R. H. - I. 1. ; Wesselényi-napló márc. 24, 29, 31. 1. 165 Gyulafehérvár megvételét először Teleki említi naplójában, ápr. 7.-én. Mivel őt hivatalból értesítették, feltehető, hogy aznap vagy az előtte levő napon vagy napokban történt meg Fehérvár felszabadítása. Megvételének körülményeiről : Wesselényi-napló ápr. 18. MHHR 35. k. 400 1. ; A. R. I. 218.1. ; OL Radvánszky-lt. III. о. XLIII. es. 81. sz. 166 Teleki-napló ápr. 8. ; OL Radvánszky-lt. III. о. XLIII. es. 39. sz. 167 »Planctus agonizantis Transylvaniae.« idézi Csutak, i. m. 35. 1. »Transylvaniae iam-iam exspirantis Gemitus«. OL Radványszky-lt. III.o. XLIII. es. 139.sz. befejezetlen. Van egy egykorú, de igen hibás másolata OL Üjkori gyűjtemény kibontott rósz Tunyogigyüjtemény; R.Kiss, i. m.-ben (12.1.) megemlíti, de főleg a memorialis szempontjából értékeli. 5*
