Századok – 1954

Szemle - Macek; Josef: Ktož jsú Boži bojovnici; Tábor v husitském revolučnim hnuti; Husité na Baltu a ve Velkopolsku; Zdeněk Nejedly a husitstvi (Ism.: Gogolák Lajos) 695

SZEMLE. 695 denekelőtt Marx és Engels segítségével tisztán állott a szocialista elmélet, a beköszöntő gazdasági fellendülés időszakában a munkásmozgalom már nem volt tömegméretű. De Kangyei nem szívleli meg Lenin nagyszerű megállapítását : »A történelmi érdemeket nem aszerint szokták megítélni, hogy mit nem adtak a történelmi személyiségek a mai követelményekhez viszonyítva, hanem aszerint, hogy mi újat 'adtak elődeikhez képest.« (Lenin Összes Művei 2. kötet, 181. 1. Vopr. Iszt. 1953. 9. sz. 149. 1.) A szerző jól alkalmazva, bőven idézi Lenint és Sztálint, de nagy munkásságuknak lényeges tanulságait mégsem vonta le. Nem szentel kellő figyelmet a németországi és franciaországi egykorú gazdasági állapotok leírásának sem, pedig erre szinte kínálkozik az alkalom. Nem tárgyal ja részletesen, nem értékeli megfelelően Marxnak és Engelsnek nagy elméleti kérdéseket tartalmazó munkáit. A könyv e számos hiányossága mellett alapvető feladatát jól oldotta meg. Az események szálait erősen kezében tartja a szerző s nagy szolgálatot tesz az Igazak Szövetsége, a Kommunisták Szövetsége tevékenységének részletes bemutatásával, valamint Marxnak és Engelsnek e szövetségekben való részvételének valóságos megrajzolásával. A könyv mindvégig érdekes, figyelmet lekötő olvasmány, bár ez inkább a jó szerkesztésnek, az események sokaságának és színességének eredménye, mint a szerző stílusának. Szerkezetileg csupán az angol, francia és német munkásmozgalomról szóló részek aránytalansága (ez nyilván adódik abból a tényből, hogy a szerző jobban ismeri a vonatkozó német és francia, mint angol forrásanyagot) kifogásolható, és hogy a befejező rész nem eléggé szervesen kapcsolódik az előzőkhöz. A szerző munkájának hiányosságait azonban nagymértékben kiküszöbölheti, ha kutatásait tovább folytatva, jobban kiaknázza a rendelkezésére álló kiadatlan kéziratos anyagot (Marx—Engels—Lenin—Sztálin—Intézeti, az igen nagyszámú memoár irodalomból és az egykorú sajtóból szélesebben merít ós a gyakori csupán adatközlő vagy forráskritikai módszerén felülemelkedve, gazdag anyagát az elméleti kérdések felvetésével, az általános következtetések levonásával értékesebbé, gazdagabbá, példamutatóvá fejleszti. H. HARASZTI ÉVA A HUSZITIZMUS ÚJABB IRODALMÁBÓL JOSEF MACEK: Ktoz jsú Bozí bojovníci — Cteni о Táboré v husitském revolucníui hnutí (Akik Isten harcosai —• Olvasmánv Táborról a huszita forradalmi mozgalomban). Praha, Melantrich, 1951. 342 1. Tábor v husitském revoluením hnutí (I. Dil) (Tábor a huszita forradalmi mozgalomban). Praha, Rovnost, 1952. 453 1. Husité na Baltu a ve Velkopolsku (Husziták a Baltikumban és Nagy-Lengyelországban). Praha, Rovnost, 1952. 173 I. Zdenék Nejedly a husitství (Zdenék Nejedly és a huszitizmus). (Különlenyomat a Cesky Casopis Historicky 1953. I. évf. I. számából, 21—37. 1.) FRANTISEK KAYKA : Husitská revolucní tradice (A huszita forradalmi hagyomány). Praha, Státni Nakladatelství Politické Literatúry, 1933. 357 1. A huszitizmus, a Jan Husz mester tanításai nyomán támadt társadalmi és nemzeti mozgalom hagyománya és öröksége nemzeti újjáéledése óta egyre fokozottabban áthatotta a cseh nemzet öntudatát ; a népi és demokratikus nemzeti hagyomány e példátlanul gazdag és szüntelenül aktuális öröksége több mint százötven esztendeje szüntelenül foglalkoztatta a cseh nemzet legjobbjait ; a cseh történetírók, politikusok — ki-ki saját korának és saját társadalmának megfelelően — mindenkor hozzászóltak a huszitizmus kérdéséhez, úgyhogy a huszita gondolat valósággal azonosult magával a cseh nemzeti öntudattal. . . Minden korszak, minden társadalom újra és újra átértékeli, átírja, maga szükségleteihez és igényeihez alakítja a nemzeti múltat, kihámozván a hagyományok holt tömbjéből a néki kedveset ; ugyanekkor háttérben hagyván, homályt borítván mindazokra a momentumokra, amelyek az illető adott társadalomnak nem megfelelők.