Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÍÍT.YBE!» % 65 kényszerЦйпк is ez hazában lakó -akármely nemzetbül álló igaz haza fiait, hogy ez igaz ügyünket látván, az minket pusztító közönséges ellenségünk ellen közönségesen velünk együtt fegyvert fogni és szegény hazánkat végső pusztulástól megoltalmazni, ne késsenek«, »az idegenek kiirtásán velünk együtt munkálkodjanak«.159 A barczasági kiáltvány jelentős állomás : felvetette a legégetőbb kérdéseket s ezzel megmutatta Erdély számára az egyetlen járható utat. A Rákócziszabadságharc a Habsburg-elnyomás ellen kezdett harcot, mely elnyomásnak terhét Erdély mindenrendü" embere érzi. A szabadságharc céljai azonosak Erdély céljaival, de eredményes harcot csak széles nemzeti összefogás jegyében kezdhetnek. A kérdést bátran és egyértelműen felvetették. A továbbiakban arra kell válaszolni, miképpen vált valóra a hermányi tábornak egész Erdély számára megadott programmja. A barczasági hadak gyakorlatban méginkább kifejezésre juttatták elgondolásukat^: a széles, mindenkit egy táborba tömörítő nemzeti összefogás megteremtését, mindenáron, még erőszakkal is. Mikes Mihályt azzal küldte Rabutin a székelyek lecsendesítésére : »kegyelmed azért ama nagy Politika Regula szerént, divide et impera munkálkodjék«. Előbb a vezetőket, az előkelőbbeket nyerje meg s utánuk — ha lehet, a tömeget is.160 Mikes Mihály nem kezdhette meg »munkálkodását«, bármennyire kézzelfoghatóan szabta is azt elébe a generáhs. Brassó felé vezető útjában Rozsnyó alatt Sárkány erdejében az örmény püspökkel és marosszéki nemesekkel együtt a barczasági székely kurucok egyik csapata elfogta és kényszerítette, hogy »Rákóczi fejedelem és a szövetkezett magyarok hűségére a szentséges esküt letéve, azok előtt való hódolatát jelentse«. Toroczkait Orosz Pálék, Pekryt Guthi kurucai fogták el és vitték Rákóczihoz, Mikes Mihályt már a kuruc székelyek vetették a szabadságharcosok fogságába. Hermányból Háromszékbe, onnan Tordára vitték és Nagy Gáspár, egy Kolozsvárról hetvened magával kiszökött katona csapata kísérte Somlyóig.16 1 A hermányi táborba szállt székelyek felégették Brassó külvárosait, teljesen megbénították a város életét, elzárták Szebentől és a vidéktől, de többet nem tudtak elérni.101 a Programmjuk valóraváltásáért vérrel kellett adózniuk. Rabutin április 11-én este Graven császári ezredest küldte ki ellen ük és április 13-án reggel a Feketehalom völgyében megismétlődött a holdvilági katasztrófa. A székelyek gyanútlanul és rendezetlenül futottak a császáriak csapdájába. A csata után 406 fekete condrás székely holttestét rakták halomba, »kikben sok nemesség is volt«. Elesett Sándor János, a csíki kurucok egyik 169 A »Barczaságon levő hadak rendelnek a haza f iaihoz és különösen a brassóiakhoz intézett kiáltványa.« Hermány melletti tábor 1704. márc. 14. OL Radvánszky-lt. III. о. XXXV. os. 63. sz. Idéz belőle Thaly Kálmán: Történelmi Kalászok. Pest, 1862. 202. 1. és R. Kiss István: II. Rákóczi Ferenoz erdélyi fejedelemmé választása. 3. 1., de politikai jelentőségére csak Csutak (Az utolsó gyulafehérvári o. gy.)utal (34.1.). Csutak: a kiáltványnak a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban levő másolatát közli az idézett tanulmányhoz csatolt okmánygyüjteményben (167—170 1.). A székely felkelésre vonatkozóan ld. m. OL L. C. R. H. — I. 150.1.; Csutak Háromszék fölkelése a Rákóczi-szabadságharc elején 17 — 19. 1.; Vargyasi Dániel István életrajza 350—51. 1. 100 OL L. C. R. H. - I. 147. 1. 161 Mikes Mihály elfogatásáról és Rákóczihoz kiséréséről : OL L. C. R. H. — I. 164. 1. ; Wesselényi-napló 1704. márc. 17, 19, 24, 27, 28, 29, ápr. 12. Czegei Vass-napló ápr. 5. MHHS35. k. 397.1.; Bethlen Önéletírása II. köt. 315. 1.; A. R. I. 218. 1.; Vargyasi Dániel István életrajza 354—355. 1. Nagy Gáspárról : Teleki-napló ápr. 3, 13. íeia vargyasi Dániel István életrajza 348 — 49. 1.; OL Gub. Pol. 1704,67. 5 Századok
