Századok – 1954
Szemle - Lenin Magyarországról (Ism.: Klein Jánosné) 668
668 SZEMLE zólag is, hanem közelebbről arról, hogy nem világít rá élesen a nemzottéválás folyamatábai működő objektív törvényszerűségre s nem illeszti bele eléggé szervesen Zrínyi életpályáját ebbe az általános folyamatba, ami csak az egykorú hasonló tendenciájú törekvésekkei való részletes egybevetés által válnék lehetségessé. Pedig csak így juthatna el annak az egyébként helyes tételének magyarázatához, hogy Zrínyi »szinte másfél évszázaddal megelőzte korát«. Ez a »megelőzés« nem egyedül Zrínyire áll, hanem a vele egykorú összes haladó irányzatokra is, elsősorban a puritánusokra és az akkor bontakozó népi kuruc mozgalomra, melyeknek célkitűzései ugyancsak a XIX. század elejére váltak újból időszerűekké. Az következik ebből, hogy a nemzettóválásnak az a szakasza, melyet többek közt Zrínyi tevékenysége nyit meg, •egészében véve »megelőzte korát«? Kétségkívül nem. Éppen az a tény, hogy lényegileg ugyanazok a törekvések olyan sokszínűen jelentkeznek a XVII. század közepén, mutatja, hogy a nemzettéválás újabb szakaszba lépésének objektív feltételei adva voltak s nem egyes lángeszű egyének anticipációiról van csupán szó. Az viszont szintén tény, hogy ezek. a törekvések akkor csak részlegesen valósulhattak meg s 1711-ben súlyos vereséget szenvedtek. Ennek az ellentmondásnak a magyarázatát egyedül a gyarmatosító Habsburg-hatalom közbelépésében kereshetjük s ezért Zrínyi életművével kapcsolatban is tekintetbe kell venni, hogy a XVII. század közepén nemcsak a magyar nemzettéválás folyamatában, hanem a Habsburg-birodalom fejlődésében is döntő fordulat áll be s az sem kétséges, hogy ez a két fordulat egymással szoros kölcsönhatásban volt. Klaniczay több helyen utal is a Habsburg-politikában beállott változásra, a »magyarellenesség«-re, a gyarmatosítás kezdeteire, de nem hatol a kérdés mélyére s így Bécs nem egyszer titokzatos, gonosz fátumként lebeg nála is Zrínyi ós Magyarország fölött, mint ahogyan a polgári történetírásban jóval fokozottabb mértékben szerepelt. Zrínyi és a magyar nép sorsa nem válik teljesen érthetővé, amíg a bécsi politika reális mozgató rugóit nem tárjuk fel részletesen s lényegbevágóan. A Magyarországot gyarmatosítani akaró osztrák aulikus árutermelő nagybirtokos réteg sajátos fejlődéséről, a kereskedelmi tőkével való kapcsolatairól, egészében véve a kapitalizmushoz vezető fejlődésben játszott szerepéről kell ebben az összefüggésben többet tudnunk s akkor Zrínyi és Bécs viszonya is világosabban rajzolódik majd ki. Alapjában véve tehát a két központi probléma : a nemzettéválás ós a Habsburg-' gyarmatosítás dialektikájába elhelyezve lehet Zrínyi jelentőségót felmérni. Klaniczay Tibor könyve ebben a tekintetben is hatalmas lépést jelent előre a Zrínyi-kutatás terén. Irodalomtörténeti vonalon valószínűleg hosszú időre érvényes, megnyugtató eredményeket hozott, melyeket ez idő szerint legfeljebb a költő nemzetközi viszonylatban való értékelésével és az egykorú kulturális-ideológiai irányzatokhoz való viszonyának bővebb elemzésével lehetne kiegészíteni. De általános történeti szempontból is komoly új eredményeket mutat fel a könyv, különösen a nemzeti abszolutizmus problémájának elmélyítése, Zrínyinek Erdélyhez és a felvidéki köznemességhez fűződő kapcsolatai, a horvátországi parasztfelkelés és török háborúk terén. Természetes, hogy ezeknek további kifejtése a szűkebb értelemben vett történészek feladata lesz, de Klaniczay az irodalomtörténeti célkitűzésen jóval túlmenő tárgyi és elvi segítséget és útmutatást adott a kutatáshoz. Ebből persze az is következik, hogy általános történeti szempontból Klaniczay kitűnő munkája nem zárja le, hanem éppen előrelendíti a Zrínyi-kutatást, melynek feladatait nagyrészt ki is jelöli. A könyvnek ez éppen egyik legnagyobb érdeme s ezért is joggal tekintjük jelentős eseménynek megjelenését. MAKKAI LÁSZLÓ» LENIN MAGYARORSZÁGRÓL (Budapest, Szikra, 1954. 176 1.) RÉTI LÁSZLÓ : LENIN ÉS A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM (Budapest, Szikra, 1954. 87 1.) A Magyar Munkásmozgalmi Intézet és a Szikra Könyvkiadó igen hasznos szolgálatot tett az olvasóközönségnek s a történelemmel foglalkozóknak egyaránt, amikor közreadta összegyűjtve, egy kötetben Leninnek hazánkra vonatkozó megállapításait. A kötet csak az összefüggő, nagyobb részeit közli Lenin magyar vonatkozású írásainak, de a*
