Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Réti László: Beszámoló a Szovjetunióban tett tanulmányútról 658

662 RÉTI LÁSZLÓ A polgárháború története szektor a megjelent két kötőt után még három kötetet készít el. Ezek közül az első kötet már többé-kevésbé végleges formában, a másik két kötet nyers kéziratban elkészült, 2—3 óv alatt mind a három kötetet ki akarják adni. Tervbevették továbbá a polgárháború története dokumentumainak kiadását, ugyan­csak öt kötetben. A Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének felépítéséről, szer­vezetéről nem akarok beszólni, mert erről Pankratova elvtársnő részletesen beszámolt a múlt évben. Számunkra különösen fontos volt annak újra megállapítása, hogy a Szovjet­unió történeti intézményeinek feladata, munkaköre nem teljesen azonos a mi történeti intézményeink feladataival, profiljával. Különösen abból a szempontból, hogy az IMELSz csakis a párttörténet feldolgozásával foglalkozik, míg a Magyar Munkásmozgalmi Intézet, mint minden inás népi demokratikus ország hasonló intézete is, sokkal tágabb értelem­ben a munkásmozgalom egész történetét kutatja fel. Egyébként a szovjet elvtársak általában helyeselték, hogy a népi demokratikus országokban ezen a téren nem veszik át mechanikusan a Szovjetunió történettudományi intézményeinek szervezeti felépítését. A Történettudományi Intézet igen szétágazó munkát végez, számtalan kérdéssel foglalkozik. A legkiemelkedőbbeket, a legfontosabbakat megemlíteném : igen nagy erővel dolgoznak a 10 kötetes egyetemes történelem elkészítésén, erre a célra külön szek­tort (osztályt) létesítettek. Mint mondották, másfél évvel ezelőtt úgy képzelték el, hogy az egyes osztályok elvégzik e téren a rájukeső feladatokat, de hamarosan kiderült, hogy ezt nem győzik. Most külön osztály foglalkozik a 10 kötetes egyetemes történet szerkesz­tésével, természetesen hevonva ebbe a munkába a többi osztályokat. Igen nagy gondot fordítanak a Szovjetunió története egyetemi tankönyve új ki­adásának kidolgozására, különösen arra, hogy kiegészítsék az 1918—1939 közötti időszak történetével. A terv szerint az új tankönyv 1955 végére jelennék meg. Elkészült Ukrajna és Oroszország egyesítésének 3 kötetes dokumentumgyűjteménye. Érdemes megemlí­teni, mennyire fontosnak tartják, hogy ne csak a Történettudományi Intézet, hanem az IMELSz ós minden más történelmi és kiadó intézmény is vállalkozzék minél több dokumentumkötet kiadására. Megemlítették, hogy egész sor régebben megjelent dokumentumkötet részben teljesen kifogyott, részben az egyes dokumentumokban, bevezető tanulmányokbán vagy jegyzetekben található hibás nézetek miatt nem használható ma, ós éppen ezért igen nagy szükség van a régi dokumentumkötetek újraszerkesztésére ós kiadására is. Külön folyóirat jelenik meg a közeljövőben az Akadémia Történettudományi Intézete, az IMELSz és az Archívumi Központ közös kiadásában Isztoricseszkij Archív címmel. Feladata dokumentumok közlése és az archívumokat érintő kérdések tisztázása, vitatása. Kidolgozzák a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében a doku­mentum-publikáció szabályait. Kézirata már elkészült, megvitatás után rövidesen meg akarják jelentetni. Folytatják a munkásmozgalmi történeti dokumentumok kiadását a XX. század időszakából és megkezdik egy nagyobb dokumentumkötet-sorozat kiadását a XIX- század parasztmozgalmainak történetéről. Folytatják Moszkva történetének megírását. Két kötet már megjelent, a harmadik nyomdában van és kéziratban elkészült, a 4. kötet is. Pankratova elvtársnő nagy monográfia megírásába kezdett az orosz proletariátus tör­ténetéről. A mű valószínűleg több kötetből fog állni. Központi feladat az egész történettudomány számára az 1905-ös első orosz forra­dalom évfordulójának megünneplése. Nagy súlyt helyeznek az elvtársak arra, hogy el­készüljön az a tanulmánykötet, amelynek megírását a budapesti történész-kongresszus elhatározta. E kötet anyaga rendkívüli mértékben bővült, egész sor új tanulmányt vettek tervbe : az első orosz forradalomnak nemcsak a népi demokratikus országokra, hanem szinte az egész világra kiterjedő hatását is meg fogja mutatni. Az újabban tervbe vett tanulmányokat részben szovjet történészek, részben más országok történészei írják meg. Ezenkívül még egész sor tudományos munka, dokumentumkötetek, tudományos népszerűsítő munkák kiadását, tudományos folyóiratok külön számainak, speciális tanul -mányoknak megjelentetését tervezik. A. tudományos intézetek munkatársai az 1905-ös forradalommal kapcsolatos előadássorozatokat tartanak a legszélesebb körben, üzemekben, kolhozokban. Tudományos ülésekre és ülésszakokra is sor kerül. Központi tudományos ülésszakot terveznek a Tudományos Akadémia rendezésében, valószínűleg az októberi összoroszországi általános sztrájk évfordulóján. Ez az ülésszak nemzetközi jellegű lesz. a testvérintézményeket-és a külföldi történészeket is meghívják. Tudományos ülés­szakot terveznek minden szövetséges köztársaságban és Leningrádban is. Számunkra rendkívül fontos, hogy, mint már arról a múlt évben is szó volt, szer­vezés alatt van a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében a népi demok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom