Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - A Szovjetunió és a népi demokratikus országok történészeinek alkotó együttműködése 654

A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK TÖRTÉNÉSZEINEK ALKOTÓ fj-w EGYÜTTMŰKÖDÉSE U J Az intézetek, a tudományos társulatok és kiadók nagyszámú monográfiát, népszerűsítő munkát és forrásgyűjteményt adnak ki, amelyek Kína történetének legfontosabb korszakaival foglalkoznak. A történettudomány területén jelentős munka folyik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban is. AKimlrSzen egyetemen felállították a történettudományi tanszéket. 1952-ben az Akadémia keretében megszervezték a Történettudományi Intézetet és az Anyagi Kultúra Történeti Intézetét. A koreai történészek tanulmányokat írtak Korea újkori történetéről és a koreai nép felszabadító harcának történetéről. Eredményesen fejlődik a történettudomány a Német Demokratikus Köztársaságban. 1952 elején a berlini egyetem keretében megszervezték a Német Nép Történetének Intézetét. Hasonló intézeteket alakítottak a lipcsei és a hallei egyetemen is. A Német Demokratikus Köztársaságban kiadják a Zeitschrift für Geschichtswissenschaft с. folyóiratot, ezenkívül sok monográfia és népszerű-tudományos munka jelenik meg. A népi demokratikus rendszerben megváltozott a tudományos kutatás iránya, tematikája és tartalma. A népi demokratikus országok történészei az alkotó marxizmus hadállásába lépve, döntő harcot indítottak a burzsoá történészek hamisításai és torzításai ellen. Hozzáfogtak ahhoz, hogy kritikusan revideálják a burzsoá történetírás egész hagyatékát és valóban tudományos, marxista alapon kidolgozzák országuk történetét. A népi demokratikus országok történészei különösen nagy figyelemmel tanulmányozzák a munkásosztálynak és a parasztságnak a kizsákmányolók ellen vívott harcát, a munkásság és a parasztság közötti szövetség kialakulásának problémáját. Propagálják népeik nemzeti-felszabadító ós forradalmi hagyományait, tisztázzák a népi tömegeknek a történelemben játszott szerepét, és feltárják a népi demokratikus forradalom jellegét, szakaszait és sajátosságait. A modern történettudomány terjedelme, tartalma és irányba tekintetében a népi demokratikus országokban messze előrehaladt a régihez viszonyítva. Megváltozott a tudományos kutatómunkának a jellege is. Eltűnik a tudósok régebbi kasztszelleme és elzárkózottsága, a történettudomány most a széles közönség segítségét és támogatását élvezi. A történészek mind gyakrabban alkalmazzák a kollektív munka módszerét, a kutatás tervszerű és egységes célra irányul. Nagy munka folyik az új történészkáderek képzése területén. Az ifjú és öreg történészkáderek közös munkája révén sikerrel halad előre a marxista történettudomány. A népi demokratikus országok történettudományának eredményes fejlődését elősegíti a népi demokratikus országok tudósai és a Szovjetunió tudósai közötti alkotó együttműködés. Ebben a barátságban az az új viszony jut kifejezésre, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom oroszországi győzelme és számos európai és ázsiai országban végbement népi demokratikus forradalom győzelme révén kialakult. A népi demokratikus országok már fennállásuk kezdetétől fogva a világ első szocialista állama — a Szovjetunió — köré tömörültek és együtt alkotják a béke, a demokrácia és a szocializmus táborát, egy cél és törekvés egyesíti őket. Míg az imperialista tábor országai közötti viszony a diktátum és a leigázás politikájára épül, addig a demokratikus tábor országai ' közötti viszony a kölcsönös bizalmon és barátságon, mindegyik ország egyenjogúságának ós szuverénitásának tiszteletbentartásán nyugszik. Ez a viszony, amelyet barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmények erősítenek meg, a népi demokratikus tábor politikai, gazdasági és kulturális együttműködésében jut konkrét kifejezésre. Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy tanítása az a szilárd eszmei alap, amely a demokratikus tábor összes országainak népeit egyesíti. A marxista-leninista módszer alkalmazása elősegíti ezen országok tudományának és kultúrájának fejlődését, a közöttük fennálló baráti kapcsolatok megerősítését és kiszélesítését. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok történészei közötti együttműködés lehetőséget nyújt arra, hogy alaposabban megismerkedhessenek egymás eredményeivel, tapasztalatcserét folytathassanak a kutatómunkában és közös erővel előrelendítsék a történettudományt.. A szovjet és a népi demokratikus történészek közötti kapcsolatok napról-napra szorosabbá és eredményesebbé válnak. Rendszeres csere folyik a tudományos irodalom és a folyóiratok terén ; a különböző tudományos intézmények és egyes történészek a népi demokratikus országokból a Szovjet Tudományos Akadémia intézeteihez fordulnak felvilágosításért konzultációképpen, és megküldik munkáikat véleményezésre. Különösen nagy jelentőségűek a szovjet történészek és a népi demokratikus országok történészei közötti személyes találkozók. E találkozókon megvitatják a történettudomány aktuális kérdéseit, kitűzik a közös kutatómunka témáit és irányvonalát. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti tudományos kapcsolatok megerősítésében nagy szerepet játszanak a történészek kongresszusai és értokezletoi. A Budapesten tartott Magyar Történész Kongresszuson (1953 június) részt vettek a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, a Német Demokratikus