Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
62 VÄRKONYI AGNES Orlay szerencsés bejövetelének azonban nemcsak ilyen helyi jellegű eredményei voltak. Csapatai felszabadították Fehérvárig az egész Maros völgyét és maguk közé szervezték a környék felkelőit. Formát adtak a hunyadvármegyei román parasztok mozgalmának. A hunyadmegyei román kurucok február 9-i brádi gyűlése nyilván összefüggésben van Orlay megjelenésével.150 Thököly ezereskapitánya pátensben szól a vidék nemességéhez : üljenek fel csapatai mellett, a jobbágyság pedig állítson zsoldosokat.15 1 Kiáltványa más hangszerelésű, mint Rákóczi hadbaszólító levelei, de Orlay arra törekszik, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen Rákóczival és keresi csapataival az együttműködést.15 2 A fejedelem nyilván tudott Orlay Erdélybe indulásáról, ezért utasította Toroczkait a törökországi passusok megszerzésére, de Orlay bejövetelének hírére határozottabb formában tűzött célt Toroczkai erdélyi működésének. Toroczkainak az a feladata ezután, hogy a Kolozsvár és Gyulafehérvár között elterülő vidéket végleg vegye kézbe és teremtse meg a kapcsolatot Orlay val. 153 Toroczkai azonban már elsőleges feladatát, a kuruc csapatok megszervezését és rendbeszedését sem tudta végrehajtani. A prédálás, húzás-vonás megszüntetésén hiába fáradozott, Kaszás Pál, Vájó András hadainak fegyelmét képtelen volt megszilárdítani.15 4 Katonai rátermettségének hiánya most, mikor komplikálódott a helyzet és többrétű feladatot kellett megoldania, különösen megmutatkozott. A következmény Nagyenyed elpusztulásának jóvá nem tehető katasztrófája volt. A református Enyed számára a Habsburg-uralom a jogtalanságok, anyagi sérelmek végnélküli sorát jelentette, de a lakosság politikai állásfoglalása nem volt egységes. Mikor Toroczkai hadai Egerbegyen feltűntek, Enyedről sokan kiszöktek a kurucok közé. Ugyanakkor a városi polgárság a fehérvári és szászsebesei német őrségtől kért segítséget Toroczkai 6 ezer kuruca ellen. A 30—40 főnyi császári őrség nem állt ellent a kurucoknak. Toroczkai a város kapitányát, Földvárit Rákóczihoz küldte, a vagyonosabb polgárságot pedig a szabadságharc mellé eskette. A kurucok három napig mulattak a városban. »Az élelmiszereken kívül más becsesnek látszó portékára is kezet tevén.« Majd Toroczkai kevés kuruc őrséget hagyva a városban, Fehérvár alá vonult. Nem is annyira a városi polgárság kétkulacsosságára, mint inkább arra a kétkedésre és bizalmatlanságra, amit a kurucok eddigi működése váltott ki, jellemző, hogy »a város eleji és professorok küldettek vala be titkon, hitván rongyos ruhában egy deákot Szebenbe a gubernátorhoz.. . hogy a generális valami rossz dolgot ne kövessen rajtok, mert 5 000 kurucznak ők ellene nem állhatnak, de a mennyire lehet ők az hűséget ő felségéhez ma is megtartják.« Az elkövetkezendő események majd megmutatják, hogyan változott ez a megalkuvó magatartás a császáriakkal való egyértelmű szembefordulássá. A városi polgárság félelme nem volt alaptalan. Mikor Toroczkai elfogott kémek útján értesült, hogy báró Tige császári ezredes Udvarhelyszékről Enyedre vette útját és az enyediek segítségkérő levéllel hívták a város védelmére, nagy késéssel küldött parancsot Telekinek, hogy vonuljon az enyediek 150 Márki, i. та. I. köt. 487. 1. 151 Orlay Miklós pátense 1704. márc. 28. OL Gub. Pol. 1704/66. 152 Toroczkai István Sennyei Istvánnak Tövis : A. R. I. 211. 1. 153 Czegei Vass-napló febr. 24. MHHS 35. k. 384. 1.' 164 Teleki-napló márc. 9. ; Szaniszló-napló TT 1890. 316. 1.
