Századok – 1954

Közlemények - Szeczinowski; Waldemar: A „Keletkutatás” szervezete Nyugat-Németországban 619

632 WALDEMAR SZECZINOWSKI Ezeknek a tényeknek az összefoglalása nem nagyon hízelgő képet ad a nyugatnémet Keleteurópa-kutatásról. Feladatai megfogalmazásának módja, valamint munkatársainak nevei és múltja a munka célja tekintetében nem hagynak kétséget. A jelen tanulmány elején tett megállapítás, hogy a cél a német népet múltja felől továbbra is tudatlanságban és tévedésben tartani, az ifjúságnak pedig a történelem hamisított képét bemutatni, teljesen beigazolódik. Az egyes intézetek támogatása a bonni belügyminisztérium, a Kaiserféle hírhedt »Össznémet Kérdések Minisztériuma« vagy a Hitler-diplomatáktól teljesen megfertőzött külügyminisztérium részéről, ezek rendkívüli segítő készsége, amely rikító ellentétben áll egyéb tudományos és kulturális célú támogatásoknál máskülönben megmutatkozó garasoskodásukkal, továbbá a háborúra vágyó amerikai imperializmus alapítványaiból és képviselői útján folyósított gazdag pénzadományok, valamint az USA kémkedési hivatala által kiutalt jelentős összegek elfogadása, világosan beszélnek. A nyugatnémet »Keleteurópa-kutatás« magára vállalta, hogy az imperialisták tervezett és előkészületben levő agresszióját a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen már előre is igazolja. Nem tévedünk, ha azt állítjuk a nyugatnémet Keleteurópa-kutatásról, hogy olyan embereket is megtűr soraiban, akik még kémfeladatokra is odaadják magukat. Az előttük álló feladatok végrehajtására, azonban az eddig említett intézetek semmiképpen sem elegendők. Más, kisebb ilyesfajta intézmények hálózata is létrejött, különösen az utóbbi hónapokban, amelyekre mind nem térhetünk ki. Amennyiben azonban a múlt év közepe tájáig ismeretessé váltak, röviden felsoroljuk őket : A bonni egyetem a studium generale keretén belül előadássorozatot tart »A német Kelet« témájáról, amelyben minden kar tanárai résztvesznek és igyekszik »a német keleti problémákkal v.aló foglalkozás«-t a hallgatók hasonló címen szervezett munkaközösségei útján intenzívebbé tenni.49 A kiéli egyetemről jelentették, hogy a »studium generale« középpontjában »a német Keletről szóló előadások« fognak állni.50 A bonni, kölni és münsteri egyetemen, valamint az aacheni technikai főiskolán keletkutató munkaközösségeket szerveztek, amelyek célja »tevékenységükkel a népesség nagyobb körét átfogni«.5

1 A »Német Néprajzi Egyesületek Szövetsége« dr. Hans Künzig néprajzos professzor vezetése alatt a breisgaui Freiburgban megalapította »a német keleti területek kultúrjavainak központjá«-t.52 Dortmundban az ottani pedagógiai akadémia professzora, Alfons Perlick vezetésével »Keletnémet Néprajzi Archivum«-ot építenek ki, amely a »Tudományos Honismereti Intézet«-ből vált le és »tekintélyes gyűjteményei« vannak; »különösen a sziléziai néprajz köréből«.53 A »Südostdeutsches Kulturwerk« (Délkeletnémet Kultúrintézmény) egyik, délkeleti kérdéseket tárgyaló müncheni tanulmányi ülésszaka alkalmából egy irodalmi és egy tudományos díjat alapított »a délkeleteurópai gondolatkörbe vágó munkák« jutalmazására, valamint »Adam-Müller-Guten-49

»Colloquium«, Nyugat-Berlin, 7. évf., 2. füz., 1953. febr., 19. 1. 50

»Colloquium«, Nyugat-Berlin, 7. évf., 4. füz., 1953. ápr. 61

»Hochschuldienst«, 7. sz., Bonn, 1952. ápr. 8. 52 »Hochschuldienst«, Bonn, 1951. dec. 5. 53 »Geschichte in Wissenschaft und Unterricht«, Stuttgart, 4. füz., 1952. ápr.