Századok – 1954
Tanulmányok - Gosiorovský; Miloš: Az 1944. évi szlovák nemzeti felkelés 593
396 MI LOS GOSIOROVSKY kegye révén (sőt nem is kegyből, hanem szükségszerűen) létrejött ideiglenes konjunkturális alakulat. Az ún. szlovák állam létezésének egyetlen indoka volt : segíteni a hitleri Németországot a szláv népek elleni irtó háborújában, a világuralomért folytatott háborújában. Ennek ellenére a szlovák fasiszta rendszer olyan arcátlan volt, hogy nemzetinek nevezte magát és a szlovák történelem tetőpontjának tüntette fel uralmát. Ezért igaza volt Siroky elvtársnak, amikor a fasiszta szlovák állam keletkezéséről ezt írta : »Hitler, berendezett Európa szívében egy második Mandzsukuót, szlovák állam elnevezéssel.«6 Hitlernek természetesen kedvezett, hogy a többi meghódított országtól eltérően, ahol megszálló hadsereget kellett tartani és ahól világosan a nemzetek állami függetlenségének ellenségeként szerepelt, Szlovákiában ezt a feladatot a szlovák fasiszták látták el és ezáltal lehetőséget adtak neki arra, hogy a világ felé azt bizonygassa, hogy végeredményben nem akar ő rosszat minden nemzetnek. A szlovák fasiszták persze Hitler kiszolgálásának ezt a politikáját azért is sikeresebben folytathatták mint pl. Hácha hívei Csehországban, mert minden megelőző rendszer Szlovákiával kapcsolatos bűnös, elnyomó politikájának hibájából többé-kevésbé ügyes nacionalista demagógiával sikerült nekik Szlovákiában bizonyos tömegbázisra is szert tenniük. Sir оку elvtárs erről 1946. március 29-én a CsKP VIII. kongresszusán ezt mondotta : »... míg Csehországban a megszállás idején egyetlen fasiszta pártnak sem volt tömegbázisa, addig be kell ismernünk, hogy Szlovákiában az a reakciós ideológia, amelyet a Hlinka-párt terjesztett, a szlovák nyilvánosság bizonyos köreire jelentős hatást gyakorolt.«7 Vajon a társadalom mely köreire támaszkodhatott elsősorban a szlovák fasiszta rendszer? Elsősorban a klérusra, mely leginkább a klerikál-fasiszta rendszer létrehozásában látta biztosítva az egyházi földbirtokot és a vallásos szlovák néprétegek feletti korlátlan hatalmát. A klérus volt Szlovákiában a fasiszta rendszernek egyik legfőbb támasza. A szlovák fasiszta rendszer másik pillérét az iparvállalatok szlovák tulajdonosai alkották, akik megszabadultak a cseh konkurrenseiktől és akiknek a beköszöntő háborús konjunktúra lehetővé tette, hogy soha nem remélt haszonhoz jussanak a szlovák nép kizsákmányolása révén. Falun a már említett ldéruson kívül a fasiszta rendszer támaszaihoz tartoztak a falusi gazdagok is, akik 1940 tavaszán az ún. földreform segítségével megerősítették gazdasági pozíciójukat. Ekkor ugyanis a fasiszta rendszer néhány zsidó és mások birtokait felosztotta azért, hogy »30 hektáros parasztgazdaságok«,8 azaz kulák gazdaságok keletkezzenek. A városokban (és a falvakban is) a szlovák fasiszta rendszer társadalmi bázisát képezték még az árjásítók (arizátorok), akik aljas módszerekkel megszerezték a zsidó kézben levő ipari üzemeket és vállalatokat. A szlovák fasiszta rendszer további társadalmi bázisát alkotta a szlovák értelmiség ama felső rétege, amelynek számára a cseh értelmiség Szlovákiából való kiűzése a karriernek addig soha nem remélt útját nyitotta meg. 6 Viliam Siroky : Za sfastné Slovensko v socialistiokom Őeskoslovensku. (A szocialista Csehszlovákiában boldog Szlovákiáért). Bratislava, 1952. 40. 1. 7 Protokol VIII. riadneho sjazdu KSC (Csehszlovákia Kommunista Pártja VILI. rendes kongresszusának jegyzőkönyve). Praha, 1946, 77. 1. 8 »Slovák« 1949. febr. 27.
