Századok – 1954

Tanulmányok - Gosiorovský; Miloš: Az 1944. évi szlovák nemzeti felkelés 593

AZ 1944. ÉVI SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS Tíz évvel ezelőtt a szlovák nép Szlovákia Kommunista Pártja vezetésével és a Szovjetunió áldozatkész támogatásával fegyverrel szállt szembe a Hitler fasizmussal és ludák* kiszolgálóival. A szlovák nemzeti felkelés a szlovák nép nemzeti felszabadító harcának tetőpontja volt, azé a szlovák népé, amely sohasem azonosította magát »saját« burzsoáziájának 1938 őszi és 1939 tavaszi árulásával. A szlovák nemzeti felkelés a hitleri fasizmus által letiport nemzetek szabadságért vívott harcának része volt és ez a harc elsősorban a Szovjetunióra és annak Nagy Honvédő Háborújára támaszkodott. Kiindulva abból a tényből, hogy a szlovák nemzeti felkelés »jelentette a szlovák nép nemzeti felszabadító harcának tetőpontját«1

, továbbá hogy a felkelés a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújára támaszkodott, e harc értékelésénél a helyes arányokat szem előtt tartva foglalkozni kell a szlovák nép nemzeti felszabadító harcának egész folyamatával. * A cseh és szlovák burzsoázia, amely elfogadta a müncheni diktátumot és ezzel elhajította a demokratikus szabadságjogok és a nemzeti függetlenség zászlaját, megmutatta, hogy a burzsoázia nem megbízható képviselője a nemzetnek. A burzsoázia politikai pártjai, amelyek a cseh és szlovák burzsoázia egyes érdekcsoportjainak politikai képviselői voltak, teljesen azonosították magukat a müncheni kapitulációval. Szlovákiában a müncheni kapitulációnak, amelyben a fasiszta Hlinkaféle »néppártnak« is jelentős része volt, egyik közvetlen eredménye az 1938. október 6-i zsolnai megegyezés volt. Miről volt szó 1938. október 6-án Zsolnán? A müncheni kapitulációig a szlovák burzsoázia két főcsoportra oszlott: 1. az egyiket (a szlovák burzsoázia kisebb részét) politikailag elsősorban az agrárpárt képviselte, amely szorosan együttműködött az uralkodó cseh finánctőkével és támogatta annak nép- és szlovákellenes politikáját ; 2. a másikat (a szlovák burzsoázia nagyobb részét) politikailag főleg a Hlinka-féle szlovák »néppárt« képviselte, amely nem nagy sikerrel versenyzett a cseh finánctőkével és védekezett annak terjeszkedésével szemben, s ugyanakkor együttműködött vele (főleg, amikor a forradalmi munkásmozgalom elleni harcról volt szó). 1938. október 6-án Zsolnán a szlovák burzsoázia mindkét csoportja az új körülmények között a szlovák dolgozó nép további kizsákmányolásá* Ludákoknak hívták a szlovák fasisztákat. (A szerk. megj.) 1 Klement Gottwald: Za veönó bratstvo Çechov a Slovákov (A csehek és szlovákok örök barátságáért). Bratislava, 1949. 259. 1. 7 Századok