Századok – 1954
Tanulmányok - Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához (1919. január–március) 569
ADALÉKOK AZ ANTANT HATALMAK MAGYARORSZÁGI POLITIKÁJÁHOZ 587 A magyar munkásosztály soraiban óriási lelkesedést váltott ki a szovjetállam közbelépése. A nemzetközi proletárszolidaritás nagyszerű példáját látták, Szovjetoroszország, a kommunista világmozgalom erejét érezték meg benne. Ezekben a napokban, 1919. március 2—9-ig ülésezett Moszkvában a Kommunista Internacionálé alakuló kongresszusa. Ennek a világtörténelmi jelentőségű kongresszusnak az eredményeiről irta Lenin : »írásba foglaltuk azt, amit már kivívtunk. Papírra vetettük azt, ami már bevésődött a tömegek tudatába. Mindenki tudta — sőt : mindenki látta, érezte, érzékelte, ki-ki saját országa tapasztalatain, — hogy megindult egy új, a világon eddig példátlan erejű és mélységű proletármözgalom, hogy ezt a mozgalmat nem lehet beszorítani semmiféle régi keretbe, hogy ezt a mozgalmat nem képesek feltartóztatni sem a szűk látókörű zugpolitika nagymesterei, sem az angol-amerikai »demokratikus« kapitalizmus olyan világpolitikai tapasztalatokkal rendelkező vén rókái, mint Lloyd George és Wilson, sem a tüzet-vizet megjárt és minden hájjal megkent Hendersonok, Renaudelek, Brantingok és a szociálsovinizmus többi lovagja. Az új mozgalom a proletárdiktatúra felé halad, halad minden ingadozás ellenére, a szörnyű vereségek ellenére. . . halad a milliós és tízmilliós proletártömegek áradatának minden akadályt elsöprő erejével a szovjethatalom felé.«65 A lenini prófécia Magyarországon 12 nap múlva valósággá lett, »a pél dátlan erejű és mélységű proletármozgalom« elvezetett a proletárdiktatúra, a szovjethatalom győzelméhez. Lenin és Sztálin műveikben mélyen, tudományosan elemezték az 1917 február—október közötti időszakot, a polgári forradalomnak proletárforradalomba való átnövését. Alapvonásaiban nálunk is hasonló jellegű átnövés ment végbe 1918 október—1919 március között. Ez az átnövés volt az alapvető, a döntő a magyar proletárforradalom győzelmében is. Megfeledkezve erről, a fasiszta, a szociáldemokrata, sőt nem egyszer még a kommunista történetírás is túlzott jelentőséget tulajdonított egy viszonylag kevésbé lényeges mozzanat: a Vyx-jegyzék hatásának. Az új magyar történetírás feladata lesz ennek az átnövésnek, a tanácsok bolsevizálódásának, a parasztfelkelések országossá válásának adatait és tényeit egybegyűjtve, megírni a magyar proletárforradalom történetét. Ez a tanulmány, jellegénél fogva, erre a feladatra nem vállalkozhat. Sőt, témaválasztás miatt kénytelen a Vyx-jegyzékkel a munka arányaiban többet foglalkozni, mint amekkora szerepe a valóságban volt. A Vyx-jegyzék még 1919. február 25-én született, mint az antant első hadjáratának terveit kidolgozó értekezlet munkájának egyik mellékterméke. Foch tábornagy ezen a napon a Tízek Tanácsában nagy beszédet mondott, amelyben nyíltan ismertette szovjetellenes haditervét. Francia vezetés alatt totta és enyhítette a letartóztatás szabályait, hogy Oroszországot megpuhítsa. Nyilatkozatok jelentek meg, hogy a kormány a kommunista elvek hirdetéséért senkit sem akar és fog üldözni.« — (Böhm Vilmos : Két forradalom tüzében. Bpest, Népszava, 1946. 149. 1.) Juhász Nagy Sándor pedig így számol be a kommunista foglyok, egy részének szabadonbocsátását követő minisztertanácsról : »az ugyanaznapi minisztertanácson megjelent Károlyi és ott azzal indokolta eljárását, hogy Moszkvából szikratávirat érkezett, amely szerint Oroszországban a , magyar vöröskeresztes missziót elfogták és a magyar nem bolseviki hadifoglyok ellen is megtorlást fognak alkalmazni«. — ( Juhász Nagy Sándor: A magyar októberi forradalom története. 470. 1.) 66 Lenin Művei. 28. k. 503. 1.
