Századok – 1954

Tanulmányok - Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához (1919. január–március) 569

ADALÉKOK AZ ANTANT HATALMAK MAGYARORSZÁGI POLITIKÁJÁHOZ 583 munistákat az összes lehető helyekről eltávolították, kizárták a munkástaná­csokból, a Katonatanácsból, a szociáldemokrata pártból, sőt szó volt arról és fenyegetésképpen hangoztatták, hogy a szakszervezetekből is kizárják.«5 0 1919. február 17-én választások voltak Ausztriában. Ezeken a válasz­tásokon Rennerék viszonylagos többséget értek el. A Népszava sietett leszö­gezni, hogy a munkásosztály »szavazólapokkal is juthat többségre«, »nem kell minden körülmények között a diktatúra útját választani a szocializmus érde­kébem5 1 — hirdették — és ők maguk két nap múlva, a diktatúra, a terror útjára léptek — a kapitalizmus érdekében. 1919. február 20-án zajlott le az ismeretes Népszava elleni tüntetéssel kapcsolatos provokáció. Mint Rákosi elvtárs rámutat : »Ha ez a tüntetés nem lett volna, akkor valami más esetből kifolyólag lépett volna fel a szo­ciáldemokrata párt a kommunisták ellen.«5 2 Juhász Nagy Sándor, a Károlyi-kormány akkori igazságügyminisztere így írja le a kommunisták elfogatásának körülményeit : »Még aznap este a minisztertanács elrendelte a kommunista vezetők letartóztatását. A határozat egyhangú volt és főleg Böhm hadügyminiszter foglalt erélyesen állást mellette. A minisztertanács éjjel adta ki az utasítást Dietz rendőrkapitánynak a letar­tóztatások foganatosítására. Hajnali két órakor, tehát február 21-én indultak el a rendőrautók szerte a fővárosba. Reggelre a kommunista pártvezetőség nyil­vántartott tagjai közül 42-őt tartóztattak le.«53 Hogy mennyire előre kitervezett provokációról volt szó, azt misem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy ugyanezekben a napokban Károlyi Mihály több minisztere kíséretében Kálkápolnára utazott, hogy »ott cirkuszt rendezzen ünnepélyes földosztás formájában. Volt nagy szavalás, egy ekével beletúrtak a földbe, utána ünnepi ebéd volt, amelyen nagyban hangoztatták, hogy elsőnek éppen Károlyi Mihály földje került felosztásra. Nem eshetett neki túlságosan nehezére, mert birtoka úgy el volt adósodva, hogy csak a hitelezői földjét osztotta, nem pedig a magáét... <<5 4 Bennünket most nem Kozma Miklós epés megjegyzése szempontjából érdekel a kálkápolnai »cirkusz«, hanem a dátumok nyilván nem véletlen egybe­esése szempontjából! Nem tarthatjuk véletlennek, hogy a Károlyi által ren­dezett »földosztó cirkusz«, amire filmriporterek és külföldi újságírók is hivata­losak voltak, egybeesett a budapesti provokációval. — Nyilván kiegészítő része volt annak! Lecsapni a forradalmi munkás- és szegényparasztmozgalom vezetőire — ugyanakkor »jelképesen« földet osztani és ütni egyet »jobbfelé« is (ugyanis feb­ruár 23-án herceg Windischgrätzet és Lukachichot is letartóztatták), meg­nyugtatni a munkásságot is! Valóban jól kifőzték! Hugh Gibson hetvenkedve jelentette Wilsonnak : »Már egyáltalában nem, féltek a bolsevikoktól!... Károlyi maga mondta, hogy a bolsevizmus a múlté... A magyar hatóságok drákói intézkedései úgylátszik elvették a moz-50 Rákosi Mátyás felszólalása az utolsó szó jogán. A Rákosi-per. Bpest, Szikra, 1950. 394—396. 1. 51 Népszava, 1919. febr. 18. 52 A Rákosi-per. 395. 1. 53 Juhász Nagy Sándor, i. m. 442. 1. 64 Kozma, M.: Az összeomlás 1918—19. Bpest, Athenaeum, 1933. 127. 1. (Saját kiemeléseim -— Gy. S.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom