Századok – 1954
Tanulmányok - Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához (1919. január–március) 569
576 GYÖRFFY SÁNDOR. és újra Wilson'. Egy másik, nagy tömeg előtt elmondott beszédében azt mondta: 'egyetlen reményünk Istenben és Wilsonban van'. Szívós propagandája figyelemreméltó hatást gyakorolt nemcsak az alsóbb osztályokra, hanem a régi reakciósokra is, akik rájöttek arra, hogy ha egyáltalában van valami remény Magyarország számára, azt csak azon az úton lehet elérni, amit Károlyi mutat.« Végül elmondja, hogy Károlyi »helyzete kétségbeejtő és attól fél, hogy máról holnapra kicsúszik a kezéből a dolgok irányítása«. »Megkérdeztük, hogy véleménye szerint hogyan lehetne helyesen megoldani a nehézségeket. Habozás nélkül azt válaszolta, hogy mérhetetlenül megerősítené, ha Wilson elnök fokozottabban segítené a közrend fenntartására irányuló törekvéseit.«25 Hogy mit értett a magyar burzsoá-szociáldemokrata kormány az amerikai imperialisták fokozott segítségén, az kiderül Fülep Lajos kormánybiztos jelentéséből, aki tárgyalásokat folytatott amerikai katonai körökkel Magyarországnak amerikai csapatok által való megszállása ügyében. »Az amerikai csapatok tökéletesen fegyelmezettek — írja 1919. január 12-én Károlyihoz küldött bizalmas jelentésében —, vezetőik jóindulatúak, és mind bel-, mind külpolitikai szempontból igen hasznos lenne jelenlétük az országban.«26 1919. január 15-én Ebért és Noske parancsára letartóztatták, majd vadállati módon meggyilkolták a német kommunista párt két vezetőjét, a nemzetközi munkásmozgalom két büszkeségét, Karl Liebknçchtet és Rosa Luxemburgot. »Berlinben most ujjonganak a szociálárulók és a burzsoázia — írta ezekben a napokban Lenin —, sikerült megölniök Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot. Ebért és Scheidemann, akik rablóérdekek szolgálatában négy éven át hajtották vágóhídra a munkásokat, most magukra vállalták a proletárvezetők hóhérainak szerépét. A német forradalom példáján meggyőződhetünk arról, hogy a »demokrácia« csupán a burzsoá rablás és a legbrutálisabb erőszak álcázása.«27 A gyilkosság megtervezésében és előkészítésében nagy szerepük volt az amerikai imperialistáknak.2 8 Ezt a gyilkosságot a magyar burzsoázia is úgy tekintette, mint az európai proletariátus elleni »koncentrált roham« első lépését, mint jeladást a kommunisták elleni irtóhadjáratra. »Az első koncentrált roham Németország ellen ment — írja Gratz —. Ha Németországban kitör a bolsevizmus, a tőle keletre eső kis országok, mint a lángba futó lepkék hullanak be a bolsevizmusba és kész a bolsevizmus irtózatos frontja az Uraitól a Rajnáig. A független szocialista párt határozatlan magatartása, az államhatalom kettősségét jelentő munkás- és katonatanácsok, Liebknecht és Luxemburg fanatizáló ereje és mindenre elszántsága Németországot és vele egész Európát már ott tartották a pusztulásnak feneketlen örvénye szélén, mikor a nagyszerű Noske határozottságával és kíméletlenségével az egész világot megtanította arra, hogy a demokrácia nem jelenti szükségszerűen az államrend megdöntését, az államvagyon pusztulását.« 29 25 P. R. Р. Р. С. XII. k. 232—235. 1. 26 O.L. Küm. res. pol. 1/1919/1131. 2' Lenin Művei. 28. k. 430. 1. 28 Lásd : Кипу ina : Az amerikai világuralmi tervek meghiúsulása 1917-20-ban. Bpest, Szikra, 1953. 115. 1. 29 A bolsevizmus Magyarországon. Bpest, 1921. 71. 1. (saját kiemeléseim — Gy. S.)
