Századok – 1954
Tanulmányok - Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához (1919. január–március) 569
ADALÉKOK AZ ANTANT HATALMAK MAGYARORSZÁGI POLITIKÁJÁHOZ 573 főhadiszállását Konstantinápolyból Belgrádba helyezték, de Lobit-t pedig a »magyarországi antanthaderők főparancsoka«-ként Belgrádból Nagykikindára vezényelték. Szegeden az első franciák 1918. december 10-én jelentek meg. Mindössze liúsz-huszonöt ember, egy főhadnagy vezetésével. Öt nappal később »az átvonuló katonaszállítmányok ellenőrzésére és irányítására« Szeged személypályaudvarán francia állomásparancsnokságot állítottak fel. December 30-án érkezett meg a 157. francia gyalogezrednek 600 embere és 50 tisztje Boblet ezredes parancsnoksága alatt. Január 3-án a 210. francia gyalogezred két zászlóalja vonult be Szegedre. Ezeket a csapatokat a következő napok folyamán állandó erősítések követték.1 5 Később további ezredek, sőt egy tüzérezred is érkezett. . Erdélyben, ahol a gyulafehérvári gyűlés határozata értelmében a román csapatok fokozatosan nyomultak előre, Berthelot tábornoknak, a román hadsereg tulajdonképpeni főparancsnokának a főgondja az volt, hogy minden körülmények között gondoskodjanak »a rend fenntartásáról«. Kolozsvári találkozásukon utasítást adott Kratochwillnek, a magyar, és Moisiunak, a román hadosztályparancsnoknak, hogy »mindenhol, ahol bolseviki van, a falu, a város szélén fel kell koncolni őket«.1 6 1918. május 20-án Pécsett nagyszabású forradalmi megmozdulás tört ki. A felkelő katonák és bányászok egy napra birtokukba vették á várost.17 Akkor ugyan a felkelést sikerült ideiglenesen leverni, de a parázs tovább izzott. Éppen ezért Károlyiék a belgrádi fegyverszüneti tárgyalásokon a pécsi bányászok feletti »impériumot« átadták a jugoszláv burzsoázia csapatainak. Végeredményben tehát a Károlyi-kormány csak francia csapatok segítségével tudta fenntartani a rendet Budapesten és Szegeden. Pécset »a rend fenntartása« céljából bérbeadták a jugoszláv burzsoáziának. Állandóan újabb antantcsapatokat (lehetőleg franciákat, amerikaiakat, angolokat!) kértek az öntudaosodó magyar nép elnyomására. 1918. december 26-án érkezett meg Bécsbe a Goolidge-misszió. Ennek az amerikai küldöttségnek speciális feladata az volt, hogy a Habsburg-monarchia romjain keletkezett új nemzeti államokat bekapcsolja a szovjetellenes intervencióba, gazdaságilag alávesse őket az amerikai imperializmusnak — és e célok érdekében támogassa ezen országok reakciós, »antantbarát« kormányait saját népük, az érlelődő proletárforradalom elleni harcában. Coolidge »professzor« küldetése hivatalosan »tudományos« jellegű volt : tanulmányozni Lengyelország, Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország, Románia, Jugoszlávia gazdasági és kulturális helyzetét. Nem vélètlen, hogy az amerikai imperializmus cápái éppen Coolidge-ot választották ki erre a bonyolult feladatra. Vad szovjetellenessége, proletárgyűlölete tette alkalmassá erre a szerepre. Wilson tanácsadója és az USA középeurópai kémfőnöke volt egy személyben. Coolidge missziójának vezérkara Bécsben székelt. Megbízottai Varsóban, Lvovban (Lemberg), Prágában, Bukarestben, Belgrádban és Budapesten 15 Lásd : Kelemen Béla dr. : Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez. 1919. Szeged, 1923. 37. 1. 16 KratochvÁll: A székely hadosztály 1918—19. évi bolsevistaellenes és ellenforradalmi harcairól. 28. 1. 17 Lásd : Andics Erzsébet : Az 1919-es magyar proletárforradalom előtörténetéhez. Századok, 1949. 68. 1.
